Életben tartja a neuronokat, és jól bedrótozza őket, hogy a kor előrehaladtával ne hiányozzon, amit tudnak.
Az idegrendszerrel foglalkozó tudósok évtizedek óta tudják, hogy az aerob mozgásformák – a futás, a gyors gyaloglás vagy a helyhez kötött eszközökön végzett kardióedzés – serkenti az új idegsejtek termelődését a hippokampuszban. Ez az agyi régió az emlősöknél memóriaközpontként működik.
Egy nemrég publikált tanulmány rávilágít arra, hogy az efféle testmozgás életben tartja a felnőttkorban megszületett neuronokat az életciklus közepén, és összekapcsolja őket más agyterületekkel, ily módon ellensúlyozva az időskori kognitív hanyatlást és csökkentve a demencia kockázatát – írja a Psychology Today.
Középkorúak, figyelem
Az egyelőre egereken elvégzett kutatás egyértelművé teszi, hogy a rendszeres futás a középkorúaknál segíthet abban, hogy a korai felnőttkorban a neurogenezis révén létrehozott idegsejtek életben maradjanak, és tovább fejlődjenek az agy öregedése során. Humán vizsgálatokra is szükség lesz mindennek megerősítéséhez, de az emlősök agya általában hasonló válaszokat mutat az aerob aktivitásra.
– írják közleményükben a szerzők.
Az egerek egyébként annyiban biztosan különböznek az emberektől, hogy ha nem is tudatosan, de vágják mindezt, mert ha rájuk van bízva, sokkal nagyobb valószínűséggel futnak maguktól. Ha kapnak egy futókereket,
a legtöbbjük önként és dalolva szaladgál naponta többször is.
A tudósok kettéosztották a fiatal korukban azonos fizikai aktivitással felnövő egerek mintáját, amikor az emberi években a középkornak megfelelő életkorba léptek. Egyik csoportjuk nem kapott hozzáférést futókerékhez, ez lett a passzív kontrollcsoport. A másik csoport tagjai egész életük során használhatták a futókereket.
A vizsgálat következő fázisában a kutatók összehasonlították, hogy a futás és a nem futás hogyan befolyásolja a felnőttkori neuronok túlélési arányát és szinaptikus kapcsolódását.
– hangzik a magyarázat.