Nem láttad jönni: egy transz férfi könnyezve szembesül vele, hogyan kezeli a férfiakat a társadalom

Szerző: Lakinger Béla

„Senki sem szólt nekem, hogy ez ennyire magányos dolog.”

Egy transznemű amerikai influenszer minap közzétett videója az egyik legzavarbaejtőbb tartalom, amit az utőbbi időben láttunk az interneten. A könnyeit nyelve magyarázza, mennyivel könnyebb volt nőként barátkozni – és azt mondja,

már érti, miért magasabb az öngyilkossági ráta a férfiak körében.

James Barnes leginkább attól szenved, hogy mennyivel nehezebb férfiként mély barátságokat kötni, mint nőként. A két helyzet közötti különbséget úgy írja le, hogy tudta, milyen az, amikor az emberek meg akarják ölelni, beszélgetni akarnak vele, egy közösség tagjának érezheti magát, „aztán átváltozol, és csak egy srác vagy, aki elől az emberek átmennek az utca túloldalára”.

8 éve váltott nemet, azóta felesége és rendes munkája van, a reakciója tehát nem a tranzíció utáni lelki krízis, és nem is az „én nem ilyen lovat akartam” típusú hirtelen rádöbbenés, hanem szemlátomást az évek óta érlelődő keserűségének a megnyilvánulása. Mint a Daily Mail által közzétett videón látható, a tapasztalatainak aligha az a magyarázata, hogy „senki se akar haverkodni vele, mert látszik rajta, hogy nem igazi férfi” – ha nem tudnánk, eszünkbe se jutna róla, hogy nőnek született.

„Senki sem szólt nekem, hogy ennyire magányos dolog férfinak lenni (…) Érzelmileg érett vagyok, tudom, hogyan kell barátságokat építeni, és még így is nagyon-nagyon nehéz”

– mondja, és a társadalom felelősségéről is ejt pár szót. „Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy megfosztottuk a férfiakat attól, hogy empatikusak, sebezhetőek és kedvesek lehessenek. (…) Ők sem immunisak a ridegségre vagy az empátia hiányára.”

Ha te magad vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, segítségre szorul, hívd a mobilról is ingyenes 116-123 lelkielsősegély-számot!

Itt van még jó kis kontent