Az EQ fontos, de tudatosság nélkül az erős érzelmekkel meggyűlhet a bajod.
Az EQ rövidítéssel is emlegetett érzelmi intelligenciáról vélhetően az is tudja, hogy micsoda, akinek nemhogy E-ből, I-ből sincs sok, de arról már kevesebbet olvasni, hogy az érzelmeket kezelni is tudni kell, különben eltérítik, elnyomják a problémamegoldó képességet.
Márpedig
a józan döntéshozatal, az egészséges kapcsolatok és a sikeresség nagyban függ attól, hogy képes vagy-e kordában tartani az érzelmeidet.
Vajon mi ennek a legjobb módja, amit bárki elsajátíthat?
Van egy 85 éve folyamatosan létező harvardi kutatás, amelynek eredményei azt mutatják, hogy a magas EQ-val megáldott emberek az ún. WISER modellt használják az erős érzelmeik kezelésére – írja az Inc.com. (A szó ugye bölcsebbet jelent, de valójában persze betűszó – az amerikaiak ugye imádják az ilyesmit, egy igazán frappáns rövidítésnek az elnökválasztáson is lenne esélye, ha elindulna.)
Hogy megmaradjon az irányítás
A Harvard Study of Adult Development nevű longitudinális vizsgálat 1938 óta követ több mint 700 férfit, sőt már az ő gyerekeiket is. Legismertebb következtetése, hogy a hosszú és boldog élet elérésében a kapcsolatok minősége számít a legtöbbet.
Robert Waldinger és Marc Schulz, a kutatás jelenlegi igazgatója és társigazgatója The Good Life (A jó élet) című nemrég megjelent könyvükben kifejtik, hogy az érzelmileg intelligens emberek nem hagyják figyelmen kívül az érzelmeiket, de nem engedik, hogy azok irányítsák a cselekedeteiket. Ehelyett a WISER modellt alkalmazzák érzelmeik feldolgozására.
#1 Figyeld meg! (Watch)
Ha jól akarsz reagálni egy érzelemre, először is meg kell nevezned, és meg kell értened, mi váltotta ki. Ez sikerülhet egy-két pillanat alatt is, de lehet, hogy egy órát vagy egy egész estét kell rászánnod. Koncentrálj a helyzetre: milyen volt a környezet? Kivel érintkeztél, és mit tudsz róla? Mit hagyhattál figyelmen kívül, ami fontosnak bizonyulhat?
#2 Értelmezd! (Interpret)
Erre mindenképp érdemes időt szánni, mert bizonyos helyzetek a kétértelműségükkel kínálják magukat, hogy vetítsük beléjük az elfogultságainkat. Ne hamarkodd el a következtetéseket! Voltak-e előítéleteid a többiekről? Lehet, hogy ezek tévesek? Vannak-e más tényezők – a frusztrációtól a fáradtságig -, amelyek hozzájárulhattak az érzelmi reakciódhoz?
#3 Válassz! (Select)
Ha teljes képed van arról, hogy valójában mi történik, könnyebben választhatod ki azt a cselekvési irányt, amely a kívánt eredményt hozza.
„A kulcs az, hogy próbáld meg lelassítani a dolgokat. Fókuszálj, és a teljesen automatikus reakcióról térj át egy megfontoltabb és céltudatosabb válaszra, amely összhangban van azzal, hogy ki vagy, és mit akarsz elérni”
– magyarázza Waldinger és Schulz.
#4 Alkalmazd! (Engage)
Van egy terved, valósítsd meg. A lehetőségek nyilván ugyanolyan változatosak, mint az érzelmi szituációk, amelyekben fel kell találnunk magunkat, de a megfontolt cselekvés, bármi is legyen, jobb, mintha csak az érzéseidre hagyatkoznál.
#5 Értékeld! (Reflect)
Hogyan sült el a terved? Úgy, ahogy remélted, mind mások, mind a saját érzelmeid szempontjából? Azáltal, hogy elgondolkodtat arról, hogy mi ment jól és mi kevésbé jól, a reflexiós szakasz fontos információkkal szolgál, amelyek segítségével legközelebb javíthatsz a reakcióidon. Ha kihagyod ezt a lépést, elszalasztod a tanulási lehetőséget.
Mint sejthető, ezt az elméletben remekül hangzó lépéssort elkezdeni sem könnyű, ha valaki remeg a dühtől vagy ég a szégyentől. Rengeteg embernek évekig tartó terápiára van szüksége ahhoz, hogy képes legyen rá, és ez teljesen rendben van. De biztosan segít, ha ismerjük a módszert, és megpróbáljuk vele kisimítani az érzelmi ingadozásokat.
Ezek a sok évtizedes vizsgálatok igazán érdekesek: