A tervek – gondoltad volna? – Leonardo da Vinci nevéhez fűződnek.

Leonardóról mindig is tudtuk, hogy páratlan zseni volt, aki számtalan tudományágban megelőzte a korát, és művészeti tevékenységei is simán a legnagyobbak közé emelik. Még életében egyébként művészként, konkrétan festőként és szobrászként vált híressé, tudományos dolgait inkább az utókor értékelte, amiben nincsen semmi meglepő.

Nagyon érdekelte a repülés, egy csomó erre elvileg képes eszközt tervezett, ezek közül az egyiket, talán a legismertebbet a Marylandi Egyetem diákjai meg is építettek. És mikor kiderült, hogy működik és repül, ők maguk is eléggé meglepődtek, még ha az 1480-as évtized végén született koncepció csavarszerű rotorjával a helikopter ősének nevezhető.

A projekt még négy évvel kezdődött egy marylandi versenyen. Az előzetes szimulációk igencsak biztatók voltak, így nem álltak meg, 3d-nyomtattak légcsavarokat, majd két évig a csapat egyik tagja, Austin Prete jobban ráment a teljes megvalósításra.

Ő adta a szerkezetnek a Crimson Spin nevet, és ebből rakta össze a mesterszakos diplomamunkáját repüléstechnika-szakon, és azt állítja, hogy egy nagyobb példány egy embert is fel tudna emelni.

A kvadkoptert ugyanakkor maga Leonardo akkoriban nem igazán tudta volna működőre megépíteni, ehhez ugyanis föltétlen kellennek XXI. századi anyagok és energiák. Utóbbi esetében itáliai zseni kizárólag emberi hajtásra gondolhatott, és persze a komputermodellezések is nélkülözhetetlenek; nyilván nem az első verzió emelkedett fel, hanem számos prototípuson át jutottak el a tényleg működő eszközig.

Ami viszont egészen durva, az az, hogy Leonardo megsejtett olyan aerodinamikai jelenségeket, melyeket a XXI. században fedeztünk fel.

A drónok légcsavarjai a külső peremükön – a deltaszárnyú repülőkhöz hasonlóan – kis örvényeket keltenek, ezek pedig létrehoznak olyan alacsony nyomású levegőrészeket, melyek megnyomják a felhajtóerőt.

A Crimson Spinnél ezek az örvényecskék lefelé haladnak a rotornál, ami további hozzáadott felhajtóerőt ad. Ezen kívül légcsavarja gyengébb szelet fúj maga alá, ezáltal pedig csendesebb is a szerkezet, és menetszele sem fúj szét mindent maga alatt és körül.