A vonzódás nyomát szaglásztuk, és nem fogtuk be az orrunk, mikor rábukkantunk

Szerző: Horvath Kalman

Az ideális társ képe mindannyiunk fejében megvan, és az, hogy 8 milliárdan vagyunk ezen a bolygón azt mutatja, hogy ez az ábránd mindenki fejében egy kicsit más – szerencsére.

A gondosan eltervezett párválasztást néha keresztül húzza valami, amit sokszor leegyszerűsítve csak kémiának nevezünk, pedig csak részben az. Mellette neurológia, anatómia és evolúciós örökség is egyszerre.

A férfi mellbimbót leszámítva kijelenthetjük, hogy anatómiai felépítésünkben nincsen olyan pazarló elem, mely evolúciós szempontból zsákutca lenne. A vakbélre tán ráférne egy újratervezés, az agy működhetne energiatakarékosabban, illetve esetleg a női hüvely is lehetne védettebb a fertőzésektől, de amúgy fölösleges szervünk nincs.

Ezért is volt meglepő, mikor a 80-as években az orrban találtak egy olyan, erek által gazdagon átszőtt területet, melynek funkciójára nem tudtak rájönni. Elkezdték hát különböző illatanyagokra, hormonokra, feromonokra tesztelni, mire egy HLA (Humán Leukocita Antigén) nevű fehérjeazonosítóra vérbőség támadt benne, és aktiválta is magát.

A HLA (nagyon leegyszerűsítve) az immunrendszer névjegykártyája, mely bő leírást ad a szervezet különböző betegségekkel szembeni ellenálló-képességéről, antitestekről, fehérvérsejtekről.

Ezt az azonosítót már a múlt század ötvenes éveitól vizsgálták, szervtranszplantációknál például létfontosságú volt, hogy a donor és a recipiens immunológiai kompatibilitása magas legyen. De mégis mi köze mindennek a vonzódáshoz?

Ösztönös vágy az egészségesebb utódokért

Az orrban található rejtélyes szövet ezt a genetikai kódot észlelve az agyban azonnal el is kezdi összemérni a saját HLA-jával, azt vizsgálva, mekkora az egyezés. A jelentős hasonlóság ugyanazokra a betegségekre, kórokozókra (és beültethető szervekre) való hajlamot jelenti, ami tisztán evolúciós szempontból nem pont főnyeremény, hisz a potenciális utód ugyanúgy göthös lesz, ha mindkét szülő is göthös volt.

Ha viszont az agy akkora különbséget tapasztal, mint ami a politikusok vagyonnyilatkozata és a valóság között tátong, akkor a nemi vágyért felelős tesztoszteronból, meg a kötődést kiváltó oxitocinból összeálló koktélt áraszt szét a testben. Ilyenkor pedig

jön a megmagyarázhatatlan vonzódás egy egyébként kellemetlen személyiségű, ordenáré ember iránt, akit véletlenül se mutatnál be a szüleidnek.

Az evolúció különös meglepetése a monogámiát és a cölibátust választóknak, hogy azoknak az embereknek, akiknek több adatot tartalmaz a HLA-ja (azaz több betegséget ismer, vagyis jobb az immunrendszere), azoknak a kutatások szerint nagyobb a hónaljmirigye is. Azért, hogy izzadással még több csodálatos HLA-t tudjanak eljuttatni az orrlyukakba. A vonzalom biokémiája persze nem ennyire egyszerű, de a kémia alapja kábé ez az ösztönökre ható evolúciós késztetés.

Így aztán könnyen belátható az is, hogy ha újabb vírustörzsekkel, mikrobákkal szemben védetté válsz, az immunrendszered leírása is bővülni fog ezáltal, és több emberrel lesz kémiád. Illetve most már érted azt is, miért mondták mindig a szüleid, hogy figyelj az egészségedre.

Itt van még jó kis kontent