A sok szörnyűség ellenére éreztük, hogy az univerzum egyensúlyra törekszik: annyi szépséget kaptunk 2022-től, hogy majdnem nullára jöttünk ki a végén. Ezekből idézünk fel most ötöt.
A cringe pillanatokon már túlestünk, de semmiképpen nem engedünk át az olvasóinkat 2023-ba úgy, hogy a szép dolgokra emlékezünk előtte. Szerencsére bőven akadtak megható, megrázó, szép és vicces sztorik, végül pedig egy akkora szatírát kaptunk az év utolsó napjaiban, hogy olyat még Adam McKay sem találhatott volna ki – ha már itt tartunk, reméljük, ő rendez belőle filmet.
#1 Federer és Nadal bromance-e
Szeptember vége keserédes időszak volt mindenkinek. Most majdnem azt írtuk, hogy mindenkinek, akit egy kicsit is érdekel a sport, de maradjunk inkább abban, hogy mindenkinek, akinek van pulzusa. Federer búcsúja a tenisztől és Nadal búcsúja Federertől ugyanis általában véve is történelmi pillanat. Ha másért nem, hát azért, mert
a két egymás mellett ülő, felszabadultan bömbölő férfi látványa úgy kellett a világnak, hogy arra inkább nem is használnánk elcsépelt metaforákat.
A két szupersztár még egyszer közösen mérkőzött a Laver Cupon a londoni O2 arénában (el lehet képzelni azt a hangulatot), az eredmény nem is számít, ezen a ponton inkább csodásan koreografált táncelőadás volt ez, mint vérre menő élsport. Utána a Team Europe tagjai gratuláltak az akkor már zokogó Federernek, aki később leült Nadal mellé, mire az szintén zokogni kezdett, és úgy is maradt a két férfi hosszú percekig, miközben Ellie Goulding zenélt. Semmi grandiózus gesztus, semmi színpadiasság, csak ennyi:
Az egészséges rivalizálás, az egyenes gerinc és az évtizedes bromance ünneplése.
Nagyon sokat gondolunk erre a pillanatra. Reméljük, ezek után ti is. Federerről visszavonulásakor egyébként méltó módon, nagy, Ki a király cikkel tisztelegtünk:
#2 Megélt 25 évet a South Park
Tulajdonképpen minden évben méltathatnánk Trey Stone és Matt Parker 1997 óta tartó folyamatos hadüzenetét a píszínek, bigottságnak és prüdériának, de mégiscsak most 25 éves a sorozat, úgyhogy most méltatjuk.
Azt nem állítjuk, hogy ez a 25 év nem volt, hogy is mondjuk, hullámzó színvonalú, ahogy azt sem, hogy minden poén betalált, arról viszont nincs vita, hogy megkerülhetetlen popkulturális mérföldkő a South Park, amelyet alighanem évszázadok múlva is elemezgetnek azok, akik meg akarják érteni, mi történt a nyugati civilizációban az ezredforduló környékén és után. Az említett hullámzó színvonalat egyébként egy kicsit értjük is, hiszen, ahogy már megírtuk:
A direkt bénán animált sorozatból pedig a mai napig megtudhatunk mindent, amit tudni érdemes szcientológiáról, az N betűs szóról, Lorde-ról és a World of Warcraftról.
#3 James Hetfield megállította a koncertet
Igen, persze, csodás pillanat volt az is, amikor a Stranger Things sztárjával, Josheph Quinnel haverkordtak és dzsemmeltek a Metallica tagjai, miután a színész a sorozatban szó szerint megmentette a barátait (és a világot) a Master of Puppets című dal, pontosabban annak gitárriffjei és szólója segítségével. Most azonban mégsem ezt emelnénk ki, mint felemelő pillanatot 2022-ben, hanem azt, amikor
James Hetfield megszakította egy koncertjét, hagyta magát összeomlani a színpadon, majd folytatta a bulit.
Ez ugyanis nemcsak megható, hanem fontos mozzanat is volt. Hetfield mindig is nyíltan beszélt sötét gondolatairól, depressziójáról, legyőzött – bocsánat: sikeresen menedzselt, hiszen az ilyesmit legyőzni sosem lehet – függőségéről és az őt körülvevő, támogató közösség életmentő erejéről. Az már a bulvármédia szégyene, hogy az egészet olyan címekkel hozták le, mint
Ti az ilyesmivel ne foglalkozzatok, csak nézzétek meg a felvételt, olvassátok el vendégszerzőnk, Mazur személyes sztorizását és másik vendégszerzőnk, a Lacfi András még személyesebb elemzését.
Nemcsak a médiának akadt meg a torkán Hetfield őszintesége, hanem saját együttesének is, a hagyományosan macsó trashmetal-rajongók közösségéről nem is beszélve, pedig éppen ebben a közegben a legfontosabb az a – jó értelemben vett – érzékenyítés, amit a frontember akarva-akaratlanul is tol.
#4 Val Kilmer az új Top Gunban
A balhés színész, akivel lehetetlen dolgozni, és aki annyira tehetséges, hogy botrányai és a róla szóló horrorisztikus sztorik ellenére sem volt képes lemondani róla Hollywood, aki az egyik pillanatban tökéletes Jim Morrison, a másikban tökéletes bankrabló, a harmadikban pedig tökéletes visszavonult pilóta. Még úgy is, hogy hangja már rég nincs.
A Top Gun: Maverick íróinak érthető módon komoly dilemmát okozott, hogy mit kezdjenek az első rész rideg, számító, ambiciózus Icemanjével, aki ellenségből rivális, majd örök barát lesz Tom Cruise számára, és aki a megfontoltságával és hideg fejével egészen konkrétan jobb pilóta és jobb ember hősünknél.
Valahogy vissza kellett hozni, nélküle az egész csak egy újabb repülős film lenne. Tudta ezt Tom Cruise is, aki minden lobbierejét bevetette, hogy a stúdió felkérje Kilmert a szerepre, Tom Cruise-ról márpedig tudjuk, hogy fizikai képtelenség nemet mondani neki, ha valamit a fejébe vesz.
A mutatvány végül bravúrosan sikerült: Val Kilmer tulajdonképpen önmagát alakítja megfáradt, empatikus, az életével számot vető katonatisztként és Maverick utolsó szövetségeseként. Még hangot is kapott, igaz, nem a sajátját, de mégis: hallani őt egy utolsó moziszerep kedvéért méltó búcsú.
A róla szóló megrázó, Val című filmről nem is beszélve, amely az év legszemélyesebb dokumozija, és amelyben mesterséges intelligencia segítségével kapott hangot – technológiailag lenyűgöző megoldás, de ha minket kérdeztek, kissé visszás és bizarr döntés volt ez az alkotók részéről. Így aztán marad a Maverick és benne Val Kilmer mint 2022 egyik legfelemelőbb pillanata.
#5 Andrew Tate vs. Greta Thunberg
Az utolsó pillanatban futott be a legmeredekebb 2022-es sztori, a nőgyülölő influenszer és a klímaharcos lány, hogy is mondjuk, intellektuálisan egyenlőtlen összecsapása ugyanis az első perctől kezdve idekívánkozott, és akkor még nem tudtuk, hogy milyen csodálatos, filmbe illő, az univerzum energetikai egyensúlyát illusztráló történet lesz ez. Szerencsére az lett, és mi most elmeséljük nektek.
Ha nem tudod, ki az az Adrew Tate, ne szégyelld magad: elég annyi, hogy egy kigyúrt wannabe-médiatényező – hivatalosan kickboxbajnok, de ez most mindegy –, aki pont
olyan természetességgel kérkedik autói számával, mint azzal, hogy mennyire megveti a nőket. Sokat elmond, hogy még az internet másik hatalmas seggfeje, Logan Paul is felszólalt ellene, igaz, nem azt mondta, hogy haver, nagyon nem oké, amit művelsz,
csak azt, hogy Tate-nek érdemes lenne óvatosabban fogalmaznia, mert „ez veszélyes retorika”.
Greta Thunberget meg nyilván úgyis tudod. Azon lehet vitázni, hogy valódi változásokat indukáló aktivista-e ő, vagy a nyakunkon a világvége (véletlenül egyébként igaz) elgondolás lelkes píárosa, de az biztos, hogy nagyon ügyesen használja a mikrofont és a Twittert. Tate-et természetesen a puszta létezésével is felbőszíti Thunberg, pár napja például nyilvánosan elkérte a mailcímét, hogy elküldhesse neki a több tucatnyi sportautója listáját, természetesen minden tételnél feltüntetve a fogyasztást is. Igen, ennyire gyerekes szegény.
Thunberg csípőből adott tökéletes választ:
Tate első reakciója az volt, hogy hogy merészeled?!, majd nem sokkal később visszatért az általános iskolai érveléstechnikához és igényszinthez: azt írta, végre megtudtuk, hogy Gretának kicsi a pénisze (???), és hogy nincs élete. Ehhez egy videót is mellékelt, amelyben gazdagemberköpenyben, lazán szivarozva hőzöngött a globális mátrixról és a botfarmokról, amelyeknek hála Thunberg válasz-tweetje népszerűbb lett, mint az ő eredeti autós posztja, egy ponton pedig behoznak neki egy pizzát, a dobozon a felirat: Jerry’s Pizza.
Pár órával később érkezett a hír, hogy Tate-et és testvérét letartóztatták Romániában, ahol nőket tartott fogva, pornóra és prostitúcióra kényszerítve őket. Az influenszert az országban népszerű pizzafranchise neve buktatta le: így derült ki, hogy visszatért az országba striciskedni, innentől kezdve pedig nem volt nehéz levadászni.
Ha van is tanulság (mármint nyilvánvalókon kívül, mint például ne provokáljt Twitteren nálad sokkal okosabbakat, ne rabolj el nőket és úgy általában legyél sokkal jobb arc Andrew Tate-nél), azt mi nem rágjuk egy kedves olvasónk szájába sem, inkább hagyjuk, hogy itt álljon ez a történet csak úgy, e sok szempontból menthetetlenül elcseszett év tökéletes lezárásaként.