A következó 3 évben a 250 főnél többet foglalkoztatóknak kell legalább 40 százalékra emelniük a női igazgatók arányát.
Az Európai Parlament kedden elfogadott egy jogszabályt, amelynek az a célja, hogy a nemek közötti megkülönböztetés elleni küzdelem jegyében növelje a nők számát az EU területén működő nagyvállalatok vezetőségében. A törvényhozók és az uniós tagállamok 10 év alatt jutottak megállapodásra ebben az ügyben.
Szankciókat kell alkalmazni
Az új jogszabály azt írja elő, hogy 2026 júliusára a nem ügyvezető igazgatói posztok legalább 40 százalékát, illetve a tőzsdén jegyzett cégek összes igazgatói posztjának egyharmadát nők töltsék be. Ennek érdekében azokban az esetekben, amikor két jelölt egyformán alkalmas, a nőket előnyben kell részesíteni a férfiakkal szemben.
A 250-nél kevesebb alkalmazottat foglalkoztató cégek mentesülnek a szabályozás alól. A nagyobbakra viszont, ha a kitűzött időpontig nem érik el a célt, a tagországoknak „hatékony” szankciókat kell kiszabniuk, beleértve ebbe a bírságokat, illetve
a nyilvános megnevezést és megszégyenítést
– írja az Euobserver. A cikk szerint az EU-ban a vállalatok igazgatótanácsi tagjainak átlagosan a 30 százaléka nő, de nagyok a különbségek, a franciáknél például 45, Cipruson viszont csak 8 százalék.
Roberta Metsola, az Európai Parlament máltai elnöke „beszédesnek” nevezte, hogy 10 évet kellett várni a szabályozásra, hozzátéve, hogy „az első szó, ami eszembe jut, az, hogy ‘végre’!”
Evelyn Regner osztrák EP-képviselő, a jogszabály kidolgozóinak egyike ugyancsak elégedetten nyilatkozott.
„Mostantól a szakértelem többet fog számítani”
– egyebek mellett ezt mondta a szabályról, amelynek deklarált célja, hogy nemi alapon biztosítson előnyöket.
Több Peters, mint nő
Az előkészítésben szintén részt vevő Lara Wolters holland képviselő azt emelte ki, hogy míg az európai egyetemeken végzettek 60 százaléka nő, a cégvezetők között csak 8 százalék az arányuk. „Hollandiában a vezérigazgatók körében több a Peters nevű, mint a nő. Az alulreprezentáltságuk oka nem az érdemek vagy a tehetség hiánya, hanem olyan strukturális problémák, amelyek hátrányos helyzetbe hozzák őket a karrierjük során, különösen akkor, amikor vezetői szerepet akarnak betölteni” – jelentette ki.
Wolters azokhoz is szólt, akik szerint a kvóták nem hatékonyak, és nem az érdemek, hanem a nemek alapján történő kinevezésekhez vezetnek. „Itt az ideje, hogy ezt az érvelést ott hagyjuk, ahová való, az előző században.
Próbáltunk szépen kérni, próbáltuk megvárni, hogy a régi férfihálózatok eltűnjenek, de hiába. Ahol hiányzik az akarat, ott törvényre van szükség”
– magyarázta.
Egyébként nyolc országban – Belgiumban, Franciaországban, Olaszországban, Németországban, Ausztriában, Portugáliában, Görögországban és Hollandiában – már van nemzeti nemi kvóta, de csak a tőzsdei cégekre vonatkozik. Az Európai Bizottság adatai szerint ezeknél 38,3 százalék a nők aránya, a kvótánál puhább ösztönzőket alkalmazó államokban 31,4 százalék, a többi országban pedig 17,5.
Ezügyben még nem intézkedik senki: