Eddig a mentális tényezőket nemigen vették figyelembe az öregedéskutatásban. A férfiak különösen érintettek.
Egy új kutatás szerint a sérülékeny mentális állapot jobban befolyásolja az emberi öregedés ütemét, mint számos betegség vagy az idő előtti vénülésben közismerten vastagon sáros dohányzás – írja az Eurekalert.org.
De hogyan lehet ezt mérni?
Kérdés, ugye, hogy pontosan mi is az öregedés. Nos, lényegében az, hogy a molekuláris szintű sérülések felhalmozódnak, és hozzájárulnak az általános gyengeség és bizonyos betegségek kialakulásához. Egyes embereknél az ilyen folyamatok intenzívebben zajlanak, mint másoknál, ezt az állapotot felgyorsult öregedésnek nevezik.
Ez a jelenség virtuális modellezés segítségével még azelőtt kimutatható, hogy súlyos következményei megnyilvánulnának. Az ilyen modellek pedig felhasználhatók az öregedés elleni terápiák kifejlesztésére, egyéni és populációs szinten. Egyebek mellett ezzel foglalkozik a Deep Longevity nevű, mesterséges intelligenciával foglalkozó cég, amely részt vett a kutatásban.
Az Aging-US online szaklapban megjelent tanulmány szerint az öregedésellenes terápiáknak legalább annyira kell összpontosítaniuk a mentális egészségre, mint a fizikaira. Amerikai és kínai tudósok közös kutatása ugyanis arra jutott, hogy
a magányosság, a nyugtalan alvás és a boldogtalanság érzése jelentősen hat az öregedés tempójára.
Itt érdemes megjegyezni, hogy többféle felmérés szerint a férfiakat érzékenyebben érinti a magány, mint a nőket, és lassan nő is az arányuk azok között, akik ezzel a problémával küzdenek.
A közel 12 ezel emberen elvégzett vizsgálatok gyorsulást észlelték a stroke-os, a máj- és tüdőbetegségben szenvedő betegeknél, a dohányosoknál, de a sérülékeny mentális állapotban lévőknél is. Sőt, kimutatták, hogy a reménytelenség, a boldogtalanság és a magányosság érzése jobban növeli a biológiai életkort, mint a dohányzás.
„A mentális és pszichoszociális állapotok az egészségi állapot – és az életminőség – legmegbízhatóbb előrejelzői közé tartoznak, mégis nagyrészt kimaradtak a modern egészségügyi ellátásból”
– mondta Manuel Faria, a Stanford Egyetem munkatársa.
A magány tényleg komoly dolog: