Bár a kézfogás csak egy apró mozzanat az életben, mégis sokat számít. Ha rosszul csinálod, már össze is hoztad az első ergya benyomást magadról – a szerződéskötés ugrik; az apósjelölt töketlennek tart; a szomszéd kutyája csicskáztatni fog. Mit nem szabad és mit kötelező?
A kézfogás olyan dolog, amin életedben egyszer mindenképp, jobb esetben napjában többször is átesel. Hiszen ilyen a világ. Kezet fogsz:
- bevezetésképpen,
- állásinterjún,
- ha rég nem láttál valakit,
- a vendégekkel, ha házigazda vagy,
- vagy fordítva, ha te vagy a vendég,
- búcsúzáskor,
- és úgy általában bármikor, ha valaki kezet nyújt neked.
De biztos veled is megesett már, hogy olyannal ráztál kezet, aki ránézésre az életre talán képtelen volt, de miután kezet fogtatok, már tudtad, hogy a kézfogásra mindenképp az. Mert olyan volt, mintha egy döglött halat ráznál. Vagy éppen szilánkosra törte a tenyered. Esetleg olyannyira izzadt volt a keze, hogy még a mélybe küldött Hummereket is érezted a markában keletkezett tó fenekén.
Rossz kézrázások
#1 Izzadtságtól csúszós
Van, akinél ez teljesen természetes, egyszerűen képtelen nem izzadni a stressztől, és érkezéskor, illetve távozáskor is csorog a markából a verejték. Oké, az illető nem tud mit tenni ez ellen, ilyennek született. Ellenben, közvetlenül a kézfogás előtt pár gyors mozdulattal szárazra törölheti a tenyerét. Ha más nincs, a nadrágjába. Kivitelezhető? Naná.
#2 Döglött hal
Kezet nyújtasz, és a másik lényegében egyetlen izmát sem használja a kézfogás közben. Te meg úgy érzed, hogy valami élettelen izét rázol elköszönés gyanánt. Mire gondolsz közben? A kézfogás mindig kényelmetlen egy ilyen emberrel, ám minden találkozáskor meg kell ejteni egyszer. Tehát találkozni sem akarsz majd vele. Ha a döglött hal alkalmazóinak csoportjába tartozol, a tenyeredet előbb arra használd, hogy kiosztasz magadnak pár nyaklevest, aztán szedd össze magad, és vigyél a kézfogásba némi erőt.
#3 Elcsípés
Amikor éppen csak az ujjaidat kapja el az ujjaival, mintha csak ő lenne az angol királynő. „Élmény” tekintetében hasonló az előzőhöz, hiszen szintén egy kínos helyzetet teremt az ezt alkalmazó személy.
#4 A kéztartó
Kezet ráztok, ami maximum 3 rázást jelenthet, annál többet soha, úgyhogy 1, 2 és 3, hát, ez meg miért tartja még a kezem? – És máris nem arra figyelsz, amit mond, hanem arra, hogy mi a frászért nem enged már el. Ha simán csak a végtelenségig szorongat, mindezt szótlanul, akkor még gázabb.
#5 Az elkerülő
Aki soha nem néz a szemedbe kézfogáskor, és ha abban a szerencsés helyzetben vagy, hogy ténylegesen megrázza a kezed, akkor is nehéz lenne stopperrel mérni, mennyi ideig tart a dolog, annyira gyorsan kimenekül a kontaktból. Rosszabb esetben csak egy pacsit ad. Katasztrofális esetben neked háttal állva integet, miközben távolodik.
#6 A gyémántgyáros
Az erős kézszorítás csupa jó dolgot sugároz a partner felé, ám ez a gyémántgyáros már a döglött hal ellenpontja. Itt ugyanis a csontok ortopédiailag is visszafordíthatatlan átrendezéséről van szó. Ha peched van, a kezedben lévő szilárd részek előbb szilánkosra törnek, aztán a további szorítás következményeképpen gyémánttá válnak.
Alapszabályok
#1 Kezdeményezés
Tudd, mikor kezdeményezhetsz. Pozíció, életkor, ezek mind számítanak. Állásinterjún hagyd a kérdező felet kezdeményezni, ezzel is engeded érvényesülni a pozíciójában. Ő már ott dolgozik, te még csak bejutni próbálsz. Vagy vegyük a leendő apósoddal való első találkozást. Ő kezdeményez. Te örülsz, hogy ilyen szép lánya van, kész. Fontos: ha véletlenül úgy alakul, hogy mégis te kezdeményezed a kézfogást, soha ne visszakozz, mert az mindennél cikibb.
#2 Szemkontakt
Állj fel, és nézz a másik szemébe kézfogás előtt. Ha ülsz, akkor is emelkedj fel a székből, hogy egy szintre kerülj vele, illetve eressz meg egy mosolyt, lássa a másik fél, hogy örülsz neki. Szemkontaktust nem elfelejteni. Amennyiben a szituáció engedi, mindig állva, a másikkal szembefordulva történjen a kézrázás. Akkor is, ha előtte ültél, akkor is, ha épp mégy valahova. Pár másodpercre csak meg tudsz állni.
#3 Üdvözlés
Üdvözöld a kézfogás előtt és közben. Mindenekelőtt szárazzá varázsoljuk a tenyerünket, aztán nekivágunk. Célszerű belefoglalni a köszönésbe a másik nevét is. Bókot vagy további örömkifejezést is belevihetsz, csak ne ess túlzásokba. Ez a névkérdés viszont mindig macerás, úgyhogy célszerű találkozáskor és elköszönéskor is kimondani a másik nevét, valamint a megbeszélés során is elhangozhat párszor, ha indokolt, hiszen jó benyomást kelt a másik félben, ha tudod, hogy hívják.
#4 Erő
Legyen erős a kézfogás, de ne porcleválasztó. Az ernyedt kézfogást felejtsd el. Férfiasan szorítsd meg a másik kezét, aztán mehetsz a dolgodra. Ha kézrázás közben hatot roppan a másik keze, akkor túlkeménykedted a dolgot. Ha a másik fél döglött halat nyújt feléd, akkor is magabiztosan és finoman szorítsd meg a kezét.
#5 Időtényező
Maximum 2-5 másodpercig tartson. Ennél hosszabb időt csak indokolt esetben lehet ráfordítani, példának okáért, ha a főnököd kézrázás közben tudatja veled, hogy megkaptad az előléptetést, gratulál hozzá, és egyébként csak így tovább. Akkor még egy vállveregetés is beleférhet.
Idehaza inkább egymozdulatos kézfogásokkal dolgozunk. Egyetlen férfias szorítás mindössze egy rázással egybekötve. Ezzel semmi gond nincs, ám mivel pillanat műve az egész, sokkal koncentráltabban kell tálalnod az előnyös részeket:
- ne csak az ujjait fogd meg,
- legyen szemkontaktus,
- mosolyogj,
- legyen ereje a szorításnak,
- állj a másikkal szemben,
- legyen egybekötve (el)köszönéssel, egyéb indokolt mondandókkal.
És a másik kéz? Merthogy a legtöbben jobb kézzel dolgozunk, de attól még ott a bal is. A bal kezünket célszerű ellazítva a testünk mellett tartani. Ne tegyük zsebre, mert az zárkózottságot, kreténséget sugallhat a másik felé. Vagy esetleg valamiféle perverziót. Ne feledd, a legtöbb üzleti szituációban a bal kéz nem kap lapot, a bal kézzel a másik vállának, karjának érintése kézrázás közben különleges helyzetekre van fenntartva.
A kézrázás fel-le mozdulatsorból álljon. Semmiképpen se hátra-előre, nem egy gépet akarsz beüzemelni, hanem köszönsz. Továbbá fontos, hogy három mozdulatnál ne legyen hosszabb, ha nincs kifejezetten indokunk erre. De ami