Viszonylag sokat ültünk ezen a témán, mert nyilván nemcsak egy 10-es, de egy 20-as, vagy akár 30-as listára való alapanyag is kiáltozik a bekerülésért.
Elöljáróban, mintegy az olvasó behúzásaképpen néhány érdekes infó az alábbi menőségtől hemzsegő összeállításból: a Vissza jövőbe hype-ja ellenére a DeLorean nagyot bukott a piacon, de a Smokey és a Bandita Pontiacját vitték Amerikában, mint a cukrot, a Szellemirtók Cadillacjének pedig majdnem lettek földönkívüli/túlvilági szkilljei is.
#1 1981 DeLorean DMC-12 – Vissza a jövőbe
John DeLorean DMC-12-je első és második ránézésre is egy rozsdamentes acélból készült autóipari csoda volt, melyet a legendás Giorgetto Giugiaro tervezett.
A motorháztető alatt azonban a DeLorean nem egészen az a szuperautó volt, mint amilyet a mutatós karosszéria ígért,
mert egy mindössze 130 lovas, 2,9 literes V6-ossal szerelték.
Mindez a vásznon azonban lényegtelen, hiszen ab ovo futurisztikus megjelenése egy kis filmszakmai varázslattal kombinálva fénysebességgel a legendák közé emelte a típust. Ráadásul, mivel időgépet játszott, a való életben meghatározó fontossággal bíró jellemzői nem igazán számítottak.
Illetve egy apróság mégis: mivel a típus műszercsoportjában gyárilag csak 85 mérföld per óráig volt skálázva a sebességmérő, a kellékesek átmatricázták azt, amiatt az ominózus jelenet miatt, amelyben Marty McFly-nak (Michael J. Fox) el kellett érnie a 88 mérföld/órás sebességet, hogy begyújtsa a fluxuskondenzátort, ami visszaröpíti 1955-be.
Azon viszont még a filmsztárság sem segített, hogy a DeLorean csúnyát bukott az 1980-as évek autópiacán. Ez persze egyáltalán nem meglepő, hiszen a kocsi rengeteg gyermekbetegséggel küzdött, a teljes koncepció, és az amögötti infrastruktúra is csőd volt, eleve bukásra volt ítélve.
Az autó egyedi, retrofuturista dizájnja mára már egyenesen kultikussá tette modellt, egyike a legkomolyabb popkulturális ikonoknak.
Olyannyira, hogy azóta már egy új DeLorean Motor Company is létrejött, ahol újragyártott alkatrészekkel felújítják és javítják is a DMC-12-eseket.
#2 1977 Pontiac Trans Am – Smokey és a Bandita
Amikor a rendező, Hal Needham egy 1977-es Pontiac Trans Amet választott a film főszereplőjének az überkúl Burt Reynolds és a szívdöglesztő Sally Field mellé, nem tudta volna megjósolni, hogy az autó milyen hatással lesz Amerikára, ugyanis a Trans Amet már a film debütálása előtt, több mint fél évtizeden keresztül többé-kevésbé változatlan formában gyártották.
Ám amikor a mozik közönsége azt látta, hogy a Pontiac driftelve fordul be a sarkon, leszakadt hidakat ugrat át, és több száz mérföldön át mindig vagányul meglóg a lúzer Buford T. Justice seriff (Jackie Gleason) orra elől,
hirtelen mind egy ilyen fekete-arany Trans Amet akartak a garázsba.
Miután a film mozikba került, az eladások 1977 és 1978 között mintegy 30 000, 1979-ben pedig további 24 000 darabbal ugrottak meg. Az amerikaiak rendesen meg voltak őrülve a Starlight Black Special Edition fényezésért és a T-top-tetőért, ráadásul tény, hogy az autó gyorsabb és jobb kezelhetőségű is volt, mint az akkori Corvette. Nyilvánvaló, hogy mindezek így együtt, az akkoriban megasztárnak számító Burt Reynolds vonzerejével súlyosbítva tették legendává a Trans Amet.
#3 1970 Dodge Challenger R/T – Száguldás a semmibe
Az 1970-es Challenger R/T – kiváltképp a hemi-modell – volt az egyik legmenőbb dolog, ami az 1960-as évek végének és az 1970-es évek elejének izomautó-boomjából született. Habár a filmben csak 440-esek szerepeltek, a típus hírnevét egyenesen bebetonozta a Száguldás a semmibe (Vanishing Point) című film.
A cselekmény egyszerű: Kowalski (Barry Newman) arra fogad, hogy kevesebb, mint 15 óra alatt elvezet Denverből San Franciscóba, ami testvérek közt is több mint 80 mérföld per órás átlagsebességet igényelne. Ebből aztán kisül mindenféle izgalom, amit csak el tud képzelni az ember; a nézőt rengeteg nagyszerű kaszkadőrelem ejti egyik ámulatból a másikba, melyeket ugyanaz a csapat állított össze, akik a Bullitt forgatásán is dolgoztak.
Kowalski kifújja egy E-Type orrát, ami aztán fel is robban, átugrat a Challengerrel egy vízmosás fölött, és minden egyéb őrületet megcsinál a kocsival.
Van azonban egy kirívó baki: az autót elpusztító utolsó karambolban a filmkészítők egy ’67-es Camarót használtak a Challenger helyett.
#4 1959 Cadillac Miller-Meteor – Szellemirtók
Az Ectomobile, vagyis az Ecto-1 és az Ecto-1A legalább annyira híres, mint a benne utazó fickók. Egy 1959-es Cadillac Miller-Meteorból készült, ami eredetileg egy mentő/halottaskocsi-felépítmény volt, amiben egy 320 lovas, 6,3 literes V8-as szív dobog.
Az eredeti koncept valamivel baljóslatúbb volt: egy feketére fényezett, lila-fehér villogós példányt képzeltek el, amely olyan természetfeletti képességekkel is rendelkezett volna, mint az interdimenzionális utazás és az anyagtalanítás.
Miután páran rámutattak, hogy milyen gyakran kellett volna éjszaka forgatni a kocsival, inkább ejtették az ötletet.
Eredetileg kettőt vásároltak az autóból, de a legtöbb jelenetet csak a végső, már teljesen átalakított verzióval forgatták. A sima, fekete Miller-Meteort abban a jelentben látjuk, ahol Dan Aykroyd számba veszi, mi az a pár apróság, ami ahhoz kell, hogy kiszállhassanak vele a helyszínekre. Az átalakított kocsi annyira meghökkentő látványt nyújtott, hogy Ecto-1 New Yorkban még közúti baleseteket is okozott a bámészkodók között, amikor megjelent a forgalomban a film promókampánya során.
A 2016-os remake-ben már egy másik illusztris típus, egy 1984-es Cadillac Fleetwood szolgált az Ectomobile alapjául.
#5 1964 Aston Martin DB5 – James Bond: Goldfinger
James Bond híres autókat és eszement kütyüket is felölelő öröksége egyetlen típusra vezethető vissza, az 1964-es Aston Martin DB5-re, melyet a 007-es a Goldfingerben és a Thunderballban is vezetett.
Ez a kocsi minden Bond-féle módosítás nélkül is egy igazi műalkotás volt,
ám a főszereplő örökérvényű sármja és a mindenféle speckó kém-gadget tették valószínűleg minden idők legkedveltebb mozis autójává.
A menő trükkök listája végtelen, az autón volt gépfegyver, katapultülés, olajat spriccelt az útra, miegymás – ahogy azt korábban részletesen meg is írtuk. Mai szemmel nézve talán a térképet megjelenítő képernyő volt a legizgibb fícsőr az Astonban, ami előrevetítette a mai autos navigációs rendszereket.
Hogy az autó mennyire volt nagy hatással, azt jól mutatja az is, hogy az egyik filmben használt példány 2010-ben 4,6 millió dollárért kelt el egy árverésen.
A 007-es DB5-öse még ma is annyira népszerű, hogy az Aston Martin hajlandó legyártani 25 darab, egyenként 3,5 millió dollárért hazavihető új példányt is.
#6 Batmobile/Tumbler – Batman: Kezdődik
A Bond-autókhoz hasonlóan a Batmobile összes permutációja is generációkon átívelő menőség. De a George Barris által tervezett, 1960-as évekbeli verzió óta a vizuálisan és technikailag is
legerősebb Batmobile vitathatatlanul a Christopher Nolan Batman: Kezdődik és A sötét lovag című filmjében megjelent, kemény, militarista Batmobile Tumbler.
A filmkészítők szerint a bitang, 350-es Chevy V8 small blockkal szerelt Tumbler körülbelül 5 másodperc alatt gyorsul 60 mph-ra, még a 37 hüvelykes terepgumikon is. A tankszerű verda független első felfüggesztésében kb. 30 hüvelyknyi a rugóút, maga a test pedig több mint 65 szénszálas panelből áll.
A Tumbler Batmobile épp azért menőbb a mai filmekben szereplő autók többségénél, mert a számítógépes animációval pimpelt fantáziákkal ellentétben, ez bizony egy valódi gépállat.
#7 1968 Mustang GT 390 – A San Franciscó-i zsaru
Minden jármű, amit Steve McQueen valaha is vezetett, vagy akár csak odaállt mellé, azonnal kiakasztja a kúlságmérőt, ez tény.
Ám a Highland Green színben feszítő 1968-as Ford Mustang GT 390-nek ez simán megy az alpha-male-filmsztár segítsége nélkül is. A filmbéli példányok, kissé lecsupaszított külsejük és az American Racing Torque Thrust magnéziumfelnik miatt még egy fokkal agresszívebbnek tűnnek mint a szokványos, gyári Mustangok.
A film San Francisco utcáin játszódó jelenetei McQueen Mustangja és egy 1968-as Dodge Charger szereplésével, a filmtörténelem során valaha felvett legjobb autós üldözések közé tartoznak.
Hősünk autója pedig túlszárnyalta még kultikus filmes státuszát is és igazi popkult ikonná vált, melyet mi sem bizonyít jobban, minthogy a gyártó már kétszer is készített belőle limitált kiadású változatot Bullitt Mustang néven.
#8 1976 Ford Gran Torino – Starsky & Hutch
Ben Stiller és Owen Wilson azt a feladatot kapta, hogy felelevenítsék Starsky és Hutch, a két 1970-es évekbeli rendőrnyomozó személyét, akik legfontosabb tulajdonsága, hogy egy igazán badass, 1976-os Gran Torinóval furikáznak.
A tévéműsor népszerűsége miatt a Ford nagyjából 1300 darab Starsky & Hutch Gran Torino-replikát készített.
Az eredeti Torinók egyikét sem lehetett felhasználni a film alapjául, ezért a különleges kiadású másolatok egyikét használták alapként, a korai bemutatók felvételei, régi fényképek, és modellek segítségével.
A filmbéli üldözési jelenetekhez a stábnak számos autóra volt szüksége, melyek közül csak két hős túlélő maradt épségben. Az egyik 1974-es, a másik pedig egy ’76-os modell, melyeket Mike Walsh Premiere Studio Rentals nevű cége építette, és a két év korkülönbség ellenére teljesen egyformák voltak.
Az 1974-es autó kilométer-számlálója alig több mint 2100 eredeti mérföldet mutat. Tuningolt motorja egy 435 lóerős, 360 köbhüvelykes, nyomórudas Ford Windsor V8. A felfüggesztést merevebb hátsó laprugók és légrugók segítségével építették át.
#9 1969 Dodge Charger – Hazárd megye lordjai
A Starsky & Hutchtól eltérően, amely ugyanabban az időszakban játszódik, mint a tévéműsor, ez a film a jelenben játszódik. A film elején az autó halvány narancssárga színű, kézzel festett 01-es rajtszámmal, fekete acélfelnikkel, elöl az alaplökössel, a tetején pedig nincsen ott a konföderációs zászló. A film közepén azonban átalakul, miután megrongálták: Cooter átfesti élénk hemi-narancssárgára, tízküllős felniket, nyolcszögletű 01-et, fekete hűtőrácsot, a tetejére méretes konföderációs zászlót, Dixie kürtöt, és az ajtók fölé General Lee feliratokat kap.
Állítólag két tucat 1968–70 közötti Chargert használtak a filmhez, és persze a legtöbb nem élte túl a kaszkadőrjeleneteket. Dolgoztak ugyan utángyártott grafikuskészletekkel is, de összességében ezek az autók alig különböztek az eredeti General Lee-ktől. Még a tévésorozatban szereplő egyik eredeti példány is feltűnik a filmben néhány közelin.
A 2015-ös charlestoni lövöldözés és a konföderációs zászlóval szembeni újjáéledő tiltakozások után a Warner Bros. bejelentette, hogy leállítja a General Lee játékautók gyártását.
#10 1972 Ferrari 365 GTS/4 Daytona Spyder – Miami Vice
Kevesen tudják, hogy amikor a sorozat 1984-ben elindult, a képernyőn látható autó egyáltalán nem Ferrari volt. Ez egészen addig maradt így, míg maga Enzo Ferrari közbeavatkozása le nem állította a további „replikák” használatát.
A Don Johnson játszotta Sonny Crockett és a Philip Michael Thomas által alakított Rico Stubbs feladata az volt, hogy becsapják és kijátsszák a kábítószer-kereskedőket, na meg az általuk futtatott zsarukat, miközben abszolút nem tűnnek gyanúsnak dizájnerruhákban, sportkocsikkal és luxusmotorcsónakokkal furikázva a bícs mentén.
A készítők túl akartak tenni az eredeti Ferrari 308GT-vel forgató rivális Magnum sorozaton, de úgy, hogy közben nem költenek pénzt, ezért a Miami Vice producerei az amerikai Ferrari-forgalmazóhoz fordultak kölcsönautóért.
Miután válaszra sem méltatták őket, az egyedi járművek építésével foglalkozó kaliforniai McBurnie Coachcraft műhelyhez fordultak,
ahol különféle Ferrarik másolatait is gyártották, beleértve a nagy értékű 250 GTO-t is.
Az első Miami Vice Ferrari egy Daytona Spyder volt; az egyik legritkább és legkívánatosabb első motoros Ferrari-típus. McBurnie számára könnyű volt lemásolni, mivel majdnem ugyanolyan hosszú és széles volt, mint egy C3-as Corvette, csak a Daytona-stílusú karosszériát kellett hozzá elkészítenie üvegszálból. Távolról nézve a trükk igen jól sikerült, habár a beltér és a motorháztető alatt megbúvó Chevy V8-as azonnal lebuktatta volna.
A Daytona túlélt két teljes Miami Vice évadot és további két epizódot a harmadikból is. Az autó végét egy Stinger-rakétával való találkozás jelentette; a fene gondolta volna, hogy ilyesmivel mászkálnak egyesek Floridában.
A fekete Daytona utódja egy fekete Ferrari Testarossa lett, melyet már az amerikai forgalmazón keresztül szállítottak le a stábnak, méghozzá a nagy Enzo Ferrari kérésére.