Miután megtudta, hogy hetei vannak hátra, a barátai megszervezték az esküvőjét élete szerelmével

Szerző: Lakinger Béla

Könnyű mondani, hogy „használj ki minden egyes napot”, de más dolog átélni.

Egy 27 éves ohiói férfinak azt mondták az orvosai, hetei lehetnek hátra, de a barátai és addig ismeretlen emberek segítettek neki, hogy ne kelljen agglegényként meghalnia: elvehette élete szerelmét – írja a People magazin internetes kiadása.

Hunter Knisley és újdonsült felesége, Emily Draper Knisley története azért is különleges, mert mindössze 4 óra különbséggel születtek az okiói Lancester egyik kórházában – olyannyira közel, hogy a tb-kártyájukon szomszédos számok szerepelnek -, de csak középiskolás korukban ismerték meg egymást.

Súlyos betegség

Hunter 8 éves kora óta tudta, hogy egy ritka betegségben, Becker-típusú izomsorvadásban szenved. A kór már gyerekkorban megnehezíti a mozgást, később súlyosbodik, és

általában szívelégtelenség okozza a halált, meglehetősen fiatalon.

Saját bevallása szerint Hunter már az iskolában odavolt Emilyért, de túl félénk volt ahhoz, hogy kezdeményezzen. Az iskola után 9 évig nem látta, aztán amikor egy posztja elékerült a Facebookon, összeszedte a bátorságát, és írt neki. Az első chatelésük 13 órán át tartott. A harmadik randin mondta el, hogy a betegsége halálos kimenetelű, nem tudja, meddig fog élni.

Emily ekkor gondolkodóba esett, mert tudta, hogy amit tesz, a korábbi házasságából született két kislányának az életére is hatással lesz. Aztán arra jutott, hogy bárki mellett köt ki, az életben nincs garancia semmire.

„Úgy voltam vele, ha valakinek össze kell törnie a szívem, akkor ő legyen az”

– emlékszik vissza, értelemszerűen nem szerelmi csalódást értve ez alatt, hanem Hunter esetleges halálát.

A fiú nem örökli

Összeköltöztek, Hunter 2020 decemberében megkérte Emily kezét, összeházasodni azonban nem tudtak, mert a nő válása még nem fejeződött be. Közben tavaly márciusban megszületett közös gyerekük, Maverick. Nagy megkönnyebbülés volt, hogy fiú lett, mert Hunternak korábban azt mondták az orvosok, a betegségét a fia nem örökölheti, de ha lánya lesz, az hordozza majd a genetikai rendellenességet.

Huntert az idén már háromszor kezelték kórházban, egyszer vírusfertőzéssel, aztán tüdőgyulladással, majd egy lábduzzanattal. Ennek ellenére épp jól érezte magát, amikor egy rutinvizsgálat nagyon rossz eredménnyel zárult: azt mutatta, hogy a szíve már nem sokáig fog működni.

Bent tartották, és megmondták neki, hogy valószínűleg hetei vannak hátra.

A férfi utolsó kívánsága az esküvő volt. Az ügyvédjük elintézte, hogy lezáruljon végre Emily válása, és jogilag már április közepén egybekeltek. A kórház személyzetéből többen segítettek megszervezni, hogy lehessen egy rendes esküvőjük is a dél-karolinai Myrtle Beachen, ahova mindkettejüket gyerekkori emlékek kötötték.

A rájuk váró bizonytalanság ellenére a pár azért osztotta meg a történetét, hogy ezzel másokat inspiráljanak. „Sok mindenen keresztülmentünk. Minden helyzetben meg lehet találni az örömöt” – idézi a cikk Emilyt. Azt mondta, tudta, hogy ez lesz a vége, és bár szomorú, hogy a vártnál előbb jött el, hálás, hogy legalább ennyi idő jutott nekik együtt.

Az esküvő óta egyébként Hunter állapota valamelyest javult, úgy tűnik, a gyógyszerek most stabilizálták az állapotát. Az orvosok nem tudják, meddig marad ez így, lehetségesnek tartják, hogy hónapokig is. A házaspár reménykedik, és hálás minden napért. Ahogy az érthető módon könnyen filozofikus hangulatba kerülő Hunter a saját életbölcsességét összefoglalja:

„Mindig fel a fejjel, és menj tovább, akármi is történik. Mert az idő pótolhatatlan.”

Itt van még jó kis kontent