Én még úgy tanultam, hogy az értékes dolgokra vigyázni kell. Hogy minden, ami egykor jó volt, az nem magától lesz egyszer csak menthetetlenül semmirevaló. Hogy semmit sem kapunk készen, és semmi sem marad magától értetődően csak úgy a miénk, ha elfelejtünk tenni érte. Ettől függetlenül bőven van még mire emlékeztetnem magam a hétköznapokban. Így ez a 10-es lista talán még a hűtőre is felkerül majd.

Mondjuk, gyanítom, nem csak nálunk férne fel, még akkor sem, ha a holtomiglan-holtodiglan már egyre ritkábban jelenik meg őszinte célként. Persze kimondjuk az igent, felvesszük a szép ruhát, esküszünk, megfogadjuk, mutatjuk és fotózzuk, hogy ez bizony az örökkön is túlmutat majd. De

közben a farzsebekben ott lapul a mindenre is biztosítékot jelentő házassági szerződés.

Kicsit vicces, kicsit faramuci, kicsit kiábrándító, mégis sokak szerint szükségszerű, hogy már azelőtt gondoljunk és készüljünk a válásra, hogy egyáltalán igent mondtunk volna egymásra. Kifeszítve ezzel a biztonsági hálót arra az esetre, ha jönne egy szebb, izgalmasabb, újabb; vagy csak eluralkodna a tunyaság és az unalom a mindent elsöprő szerelem helyén.

Persze a prevenció fontos. Csak (nekem) az nem teljesen világos, hogy miért nem az elválást akarjuk megelőzni, ahelyett, hogy ezt a lépést átugorva egyből a kármentésre készülünk. Persze ismerem a hőbörgő válaszokat: a szerelem mulandó, a pénz viszont örök. Mondjuk én pont fordítva tanultam. De ezzel együtt is elismerem, hogy nincs könnyű dolga annak, aki hivatásául a monogám, életre szóló kapcsolatot választja. De lehet, könnyebb, ha a vagyonvédő szerződés mellé a másik farzsebbe befér néhány mantra is, hogy a szerelmesekből lakó- és hiteltársakká való mutálódás idejét kicsit kitoljuk, vagy akár el is töröljük. Persze ez megint csak a melósabb út. De Randi Gunther Ph.D. és a Psychology Today szerint a kapcsolatok többsége nem vérezne el, ha az alábbi magatartási normákat kicsit jobban a magunkévá tennénk.

#1 A korrektség szentsége

Sablonosnak és magától értetődőnek hangzik a korrektség elvárása és megadása egy kapcsolaton belül, mégsincs száz százalékosan jelen a mindennapokban, ha egy kicsit távolabbról nézed a képet. Hiszen minden egyes alkalommal, amikor egy kicsit manipulálsz, amikor egy kicsit önző vagy, amikor csak ígérsz, majd inkább halogatsz, amikor elvársz, miközben te magad sem tartod be, amit kérsz, amikor elmismásolsz dolgokat, amikor szőnyeg alá söpörsz olyan problémákat, amelyek a másiknak fájnak, akkor egy kicsit elfelejtesz korrektnek lenni. Még akkor is, ha szerinted jelentéktelen apróságokról van szó.

#2 Tiszteld a másik sebezhetőségét!

Egy jól működő és valóban mély érzéseken alapuló kapcsolatban elkerülhetetlen, hogy a másik fél a legrejtettebb énünket is megismerje. Az összes csalódással, sebekkel, félelmekkel, hiányosságokkal együtt. Hiszen csak akkor érezheted úgy, hogy igazán ismer és szeret, ha az utolsó falakat is engeded lerombolni magad körül – és ha szerencséd van, akkor a titkaidat innentől ő maga is veled együtt őrzi tovább, könnyítve ezzel lelki terheiden. Aztán telnek a hetek, hónapok, és

egyszer csak egy vita hevében, alattomosan kicsúszik valaki száján a valaha szerelmi zálogként átnyújtott bizalmas mondat,

mely innentől a legmélyebbre szúró fegyver lehet a kezekben. És ekkor talán elégtételt vehetsz a meghiúsult ígéretért, majd a vitát győztesként zárva távozhatsz a csata helyszínéről. De tudd, hogy ebben a percben épp elfelejtetted tisztelni a másik sebeit.

#3 Légy nagylelkű és önzetlen!

Minden emberi kapcsolat valódisága akkor mutatkozik meg, amikor valamilyen formában felüti fejét a szükség, a hiány vagy a kétség. Ilyenkor kiszolgáltatottabbak leszünk, és még nagyobb szükségünk lesz arra, akinek abban a percben biztosan nem tudjuk meghálálni a nagylelkűségét. Viszont aki ilyenkor is mer, tud és akar adni, az mélyebb elköteleződésre és hasonló türelemre számíthat, amikor a kocka fordul, hiszen az önzetlenségnél jobban semmi sem méri a szerelmet.

#4 Tiszteld a másik nézeteit!

Egyes vélemények szerint minél több ponton egyezik két ember, annál nagyobb valószínűséggel tudnak egymás mellett életfogytig horgonyt vetni. Mert míg a különbözőségek vonzzák egymást, addig az egyezések megtartják. Viszont

a vallás, a politika, a zene, a filmek, a cukros vagy a sós káposztás tészta dilemmája még a legjobbak között is képes duzzogásból és elfordulásból épített falakat emelni.

Pedig ha vita helyett csendben odanyújtjuk a cukrot, míg magunknak megtartjuk a sót, máris áttérhetünk egy békés ebédre. Elég, ha mi magunk tudjuk, hogy a káposztás tészta sósan az igazi.

#5 Légy rugalmas!

Ha egy párkapcsolatban valamelyik félnél megjelenik a levertség, depresszió, karrierválság, lelki vívódás vagy bármilyen negatív előjelű érzés, az máris egyből két ember problémája lesz. Olyannyira, hogy az általános közhangulatot a negatív spirál tölcsérébe döntve, akár alá is írhatja egy szerelem halálos ítéletét. Kivéve, ha ilyenkor a kevésbé érintett fél tud annyira rugalmas, kívülálló és racionális lenni, hogy anélkül kezdjen el a probléma megoldásán dolgozni, hogy maga is bekerülne a másik mellé a gödörbe.

#6. Küzdj a másik egészségéért!

Valószínűleg sohasem kerül fel a válóokok top 10-es listájára a „le se szarta, hogy magas a cukrom” mondat, pedig a másik egészségéért folytatott küzdelem mélyebben árulkodik a szerelmed valódiságáról, mint a Valentin-napi ajándék mérete vagy ára. Nyilván nem a vegzálhatod a másikat állandóan a jógával és a teljes kiőrlésű magvas kenyérrel, de a melletted álló személy egészsége, szépsége, fittsége, boldogsága 50 százalékban azért mégiscsak a te sikered és felelősséged.

#7 A csapat legyen az első!

Akár tetszik, akár nem, ha valódi kapcsolatban akarsz teljes értékű partner lenni, akkor az én csakis a mi után jöhet. Ami

nem azt jelenti, hogy nem lehetnek egyéni törekvéseid, célkitűzéseid, karriervágyaid, de az biztos, hogy mielőtt bármivel bármerre lépnél, azt illik szavazásra bocsátani.

Hiszen ha csak a saját oldaladon evezel, akkor egy idő után vagy egy helyben fogsz forogni, vagy egyedül maradsz egy hajóban, amelybe jó eséllyel még lyukat is kaparsz magad alá a nagy erőlködésben. Ám ha nem érzed tehernek elengedni magadból legalább az egód felét, akkor egy idő után majd boldogan szemlélheted, miként adtok ki ketten együtt egy 100 százaléknál is teljesebb egységet.

#8 Tiszteld a másikat!

Egy kapcsolat elején mindig mindenki kedves. Ha fáradt, ha nyűgös, ha szív a melóban, akkor is próbálja a másiknak a magából kihozható legszebbet, legszerethetőbbet mutatni. Aztán egy idő után elfelejtjük tisztelni a másikat, sőt néha még magunkat is. Hazaérve ledobjuk a táskánkat, morgunk, szitkozódunk. Mivel az idegenek előtt muszáj tartanunk magunkat, ezért minden idegünket és nyomorunkat a másikra öntjük. Ezekkel a gesztusokkal viszont tiszteletlenné válunk a másikkal, magunkkal és szerelmünkkel szemben is.

#9 Légy önreflexív!

A legalapvetőbb módja annak, hogy saját magadat értékeld, ha másokhoz vagy az általad ideálisnak vélt normákhoz méred a teljesítményedet, személyes képességeidet. Az esetek többségében ilyenkor az jön ki, hogy nem vagy elég jó. Nem azért, mert tényleg nem vagy az, hanem mert az elégedetlenség a génjeinkbe kódolt. Ilyenkor a negatív érzéseinket hajlamosak vagyunk a másik fél felé fordítani, és magunkat felmentve őt hibáztatni sikertelenségeinkért. Ezzel pedig rengeteg oktalan vitát és feszültséget generálhatsz. Ehelyett némi befelé fordulással, reális önkritikával és önszeretettel anélkül teheted magad jobb és boldogabb emberré, hogy azzal a másikra terheket pakolnál.

#10 Törekedj arra, hogy alfa személyiség legyél!

Az ideális partner mindenki számára más, mégis vannak meghatározó jellemvonások, amelyek az alfa személyiségtípusokra jellemzőek. Az alfák tisztában vannak a képességeikkel, extrém stressz alatt is stabilak maradnak lelkileg, nem riadnak meg a problémáktól, tisztelik a társukat, korrektek, őszinték, egyenesek és nyitott gondolkodásúak. Mellettük a másik fél mindig biztonságban érezheti magát, miközben saját szükségleteiket képesek háttérbe szorítani a kapcsolatuk érdekében. Az alfa férfi és az alfa nő párosa sem feltétlen született sírig tartó szerelemre, de nagyobb eséllyel indulnak az aranylakodalom felé, mint azok, akik szerint minden tönkrement kapcsolatért a jelenkor divatja, a kitolódó átlagéletkor és a génjeinkben rejlő hiba a felelős.

A témához az inspirációt a Pshychology Today cikke adta.