Emlékszel még az Ural motorra? Az elsőre biztos nem, mert az 1941-ben debütált a fronton, de talán a nagyapád őrzött egyet a fészerben a régi szovjet mociból. Abból, amire azt mondják, pontosan úgy néz ki, mint közel egy évszázaddal ezelőtt. Mivel külsőre valóban nincs radikális változás, ezért is meglepő, hogy a cég előállt egy koncepcióval: elkészítette az Ural elektromos prototípusát.

A legendás Ural tavaly ünnepelte 80. születésnapját, 1941-ben jelentek meg a fronton az IMZ gyár első oldalkocsis motorkerékpárjai. Koncepciójuk alapja a német BMW R71 volt. A szovjet katonai vezetők azt a járgányt szedték ízeire, tanulmányozták és gyakorlatilag lemásolták. Az ikertesó a keresztségben az Ural M72 nevet kapta.

Mindkét ország névadása igen beszédes:

a német-szovjet megnemtámadási szerződés, a Molotov–Ribbentrop-paktum két aláírójának kezdőbetűjével jelölték a motorokat.

Az Uralok meglehetősen mostoha körülmények között készültek, a moszkvai gyárat ugyanis a háborús fenyegetettség miatt átköltöztették a védettebb Urál hegységbe. Irbit városában, egy sörfőzdében szerelték össze az első motorokat. A második világháború alatt összesen csupán tízezret készítettek, aztán az ’50-es években fellendült az ipar. Újabb és újabb típusok jelentek meg, és a ’80-as évekre már több mint 3 millió Ural futott. A kitűnő menetteljesítményű, könnyen szerelhető jármű nagy előnye volt, hogy gyakorlatilag mindenfajta útviszonyok és extrém időjárási körülmények között helytállt.

A Szovjetunió szétesése után magánkézbe került Irbit Motorkerékpárgyár újjáélesztette a hagyományt, jelenleg pedig az Ural Motorcycles egy elektromos változaton dolgozik.

Az Ural Zero túlvan az első fejlesztési fázison. Azt nyújtja, amit a hagyományos kétkerekű motorkerékpárok nem: az utasok kényelmét, stabilitását és biztonságát. Ezenfelül az alacsony súlypont és az optimális súlyeloszlás miatt könnyen irányítható. És állítólag klasszul gyorsul.

Nincs benne sem kuplung, sem sebességváltó, gyakorlatilag a gázkar elcsavarása kell a motor működtetéséhez. Az egyik fő kihívás az volt, hogy megtalálják az akkumulátorok optimális helyét, miközben megőrzik az oldalkocsikra jellemző utaskényelmet, tárolókapacitást és stabilitást. Nincs többé dörömbölő motor, traktorszerű búgás, nem kell kiabálni, ha a vezető az utassal akar beszélni. A felhasználók a Sport, az Eco és az egyedi mód közül választhatnak, az Ural Zero tulajdonosa pedig személyre is szabhatja az egyéni beállítást a telefonjáról.

Bármilyen kecsegtetőek is a tesztek és az eredmények, a vállalat a fogyasztók és iparági szakértők visszajelzései nélkül nem kezd bele a Zero gyártásába. A piackutatási fázis a pandémia miatt csúszik, így egyelőre nincs szó sorozatgyártásról. Hogy lesz-e piaca a nagyrészt nosztalgiára épülő márka elektromos változatának, arra még maguk a cégvezetők is keresik a választ.

Hogy a régi formák hogyan élnek tovább az új technológia révén, arról például itt írtunk: