Sőt, ha odafigyelsz az öngondoskodásra, még jól is jöhetsz ki a dologból. Folytatódik erős pénzügyi tippeket adó sorozatunk olyan ötletekkel a lóvéd optimalizálásra, amikre szerintünk jó eséllyel nem gondoltál.
Nagyot nőtt a minimálbér, megint nehezebb lett a vállalkozóknak – reflexből a legtöbben így gondolják, hosszú évek tapasztalatai alapján. Ez alapvetően igaz, de a saját cégükben foglalkoztatott tulajdonosok ezúttal nem járnak olyan nagyon rosszul, más adóváltozások miatt.
Kétségtelen, hogy az év elejétől a minimálbér 167 400 forintról kerek 200 ezerre, a köznyelvben általában diplomás minimálbérnek nevezett garantált bérminimum pedig 219 ezerről 260 ezerre nőtt, ezzel pedig megugrott a teljes bérteher.
„Közben viszont két fontos könnyítés is életbe lépett: a munkáltató által fizetendő szociális hozzájárulási adó 2,5 százalékponttal 13 százalékra csökkent, az eddigi, másfél százalékos szakképzési hozzájárulás pedig megszűnt”
– hívta fel a figyelmet állandó szakértőnk, Tasi Csaba pénzszerész, befektetési tanácsadó.
Mit jelent ez a gyakorlatban?
Azt, hogy aki minimálbérre vagy garantált bérminimumra van bejelentve a saját cégébe, annak a két intézkedés eredője nem is annyira kellemetlen. A minimálbér esetében a teljes bérköltség 196 ezerről 226 ezerre emelkedik, miközben a nettó bér 111 ezerről 133 ezerre.
Azaz a 30 ezres tehernövekedés kétharmadát az ember kiveszi fizetésként.
Ugyanez a garantált bérminimum esetén így néz ki: a teljes bérköltség 265 ezer helyett 293 ezer lesz, míg a nettó 146 ezerről 173 ezerre nő. Az arány itt is hasonló.
Akinek van valamilyen öngondoskodási megoldása (önkéntes egészség- vagy nyugdíjpénztár, nyugdíj-előtakarékossági számla vagy nyugdíjbiztosítás), az még nyerhet is az új szabályokkal. Az éves pénztári befizetések 20 százaléka – a megtakarítási formától függően 100-130-150 ezer forintos összeghatárig – ugyanis adójóváírás formájában visszajár a következő évben.
És mi a helyzet a katásokkal?
Nos, ők rövid távon relatíve jobban jártak, mert az adójuk nem nőtt – hosszabb távon viszont rosszabbul. Az 50 ezres katát fizető egyéni vállalkozó a majdani nyugdíja szempontjából olyan, mintha 108 ezres bruttó bérre lenne bejelentve (ennyit vesz figyelembe az úgynevezett ellátási alap). Így a nyugdíjpozíciója másokhoz képest romlott. Eddig ezt ki lehetett védeni azzal, ha valaki önként 75 ezret fizetett, de mostantól már ebben az esetben is kevesebb az ellátási alapja, mintha minimálbért keresne.
Ebből annyi a tanulság, hogy az embernek érdemes megnézetnie egy szakértővel, mennyi lesz a várható nyugdíja, és katásként alighanem jól teszi, ha valamilyen öngondoskodási formát választ.
Ettől függetlenül továbbra is igaz, hogy mondjuk ha egy katás vállalkozóként dolgozó nő teherbe esik, érdemes azonnal 75 ezer forint kata befizetésére váltania, mert úgy összesen nagyjából 800 ezer forinttal több anyasági ellátást kap majd.
Gazdasági protipp-sorozatunk legutóbbi része: