Hadd állítsak valami merészet: a 2010-es éveknek (de megkockáztatom, hogy akár en bloc a 21. századnak) nem volt átfogó stílusa, attól függetlenül, hogy X évente új divatirányzatok és trendek ütötték fel rendre a fejüket. Kifejtem.
Képzeld el, hogy 20 év távlatából nézel vissza napjainkra, és próbálsz hasonló rendszert találni benne, mint amit egyből rá tudnál vágni bármelyik huszadik századi évtizedre.
Hogyan öltözöl majd be 2037-ben farsangkor a 10-es évek emberének?
Mármint úgy, hogy ne tűnj nagyon sekélyesnek, vagy egyáltalán feltűnjön bárkinek, hogy nem csak otthon hagytad a kosztümödet?
Egy olyan kort élünk, amiben bármi elfogadott, minden a reneszánszát éli, és semmivel se vagy szubverzívebb, ha a húszas évek art decóját nyúlod, mint ha a nyolcvanas évek vintázs divatját csapatnád. Ha elegánsra veszed a formát, akkor lényegében visszakanyarodsz a huszadik század elejére. Ha hipszter vagy, akkor meg párhuzamosan meríted a stilót a hetvenes-nyolcvanas-kilencvenes évekből. Ha pedig teszem azt a letisztult modern streetweart preferálod, akkor a kettő szintézisét éled.
Tények
Nem túl meglepő módon a filmekben megjelenő divatot vizsgálva körülbelül ugyanerre a következtetésre lehet jutni. Mivel a klasszikus filmekkel rettentően snassz dolog példálózni (és csak reménykedni tudok benne, hogy te is annyira unod, mint én), ezért most mutatok öt filmet a nyolcvanas/kilencvenes évekből, majd megint ötöt napjainkból, hogy egyrészt bizonyítsam fenti rettentően megalapozott és átgondolt tézisemet, másrészt mert borzasztóan nehéz ekkora évenkénti filmes felhozatal mellett a legstílusosabb műveket kiválasztani, de nekem sikerült. Akarom mondani: szubjektív listánk következik.
80-AS/90-ES ÉVEK
#1 Desperately Seeking Susan (1985)
Ha mondani kéne egy abszolút megkérdőjelezhetetlen nőideált harminc évvel ezelőttről (uh, ezt fáj leírni is), akkor az Madonna lenne. Rettentően trashy, minden fokon kendőzetlenül túltolt és eklektikus, mind formában, mind színben. Persze ezt a lookot el is kell tudni adni, de ha szárítottad már a hónaljadat kézszárítóval, akkor nem lőhetsz mellé.
#2 Beverly Hills Cop (1984)
Áh, már egyből a második pontnál lebuktatom magam, hogy mennyire részrehajló vagyok, de nekem meglepő módon a nyolcvanas évekből nem Tom Cruise vagy mondjuk Micheal J. Fox stílusa jön be, hanem Eddie Murphy kopott, seggrefeszülős farmerja, Detroit Lions bomberdzsekije és nem utolsósorban az a sáros Adidas Samba. És ugyan nincs az az isten, hogy én bomberdzsekit húzzak magamra, de abszolút működő outfit lehet ez ma is. A tört fehér sweater ugyanazzal a kopott farival pedig bármikor jöhet.
#3 Wild at Heart
Megkockáztatom, hogy Nicholas Cage is csak azért hordja ebben a filmben emblematikus kígyóbőr dzsekijét (aminek fontosságát ő maga hangsúlyozza), hogy ne törpüljön el Laura Dern karkaterének elképesztően szexi ruhatára előtt, amiből az egyetlen hiányzó kiegészítő maximum egy melltartó lehet. Annyira vad a legtöbb szett, hogy ha nem David Lynch rendezi, akkor azt hihetné az ember, hogy egy straight-to-VHS szexfilmmel van dolga.
#4 Hackers (1995)
Ez a ’95-ös a film a legtöbbek számára egy felejthető darab tele elavult informatikai hablattyal, egy meglehetősen buta, de túlspilázott sztorival és egy elnyújtott videoklip esztétikájával. De ha valamit nem lehet elvitatni tőle, akkor az a szereplők kifogástalan, turkálós stílje.
Minden egyes szereplőé. Az összesé. Főszereplőnk vállalhatatlan, vállpántos dzsekikben ropja (és férfi crop topban, amit nagyon vissza kéne hozni a mainstreambe), Angelina Jolie többnyire feminista motoros, egy venezuelai srác felvállalja a párducmintát, Matthew Lillard woodstocki punknak öltözik, ésatöbbi. Egytől egyig
tipikus esetei annak, amiket ma iróniából vennél meg, de szerelemből hordanál.
#5 Fight Club (1999)
Amikor Brad Pitt hajlandó a felsőtestét eltakarni ebben a filmben, akkor azt többnyire vagy egy washed-out pólóval vagy egy floral-print inggel teszi, amire egy már valamelyest megkérdőjelezhető bőrdzsekit húz. Vagy hagyja az egészet a francba és
necctrikóra vesz szőrmekabátot, mert nem tudja eldönteni, hogy fázik-e vagy sem,
csak az biztos, hogy ő a legnagyobb jampi.
És akkor a hidrogén-peroxidba mártott, fasisztoid Jared Letóról még egy szót sem szóltunk.
21. század
#1 The Royal Tenenbaums (2001)
Nagyon olcsó húzás bármelyik Wes Anderson-filmet berakni egy ilyen összeállításba, mert a faszi izzadság helyett is stílust ont magából, de pont ezért megkerülhetetlen jutalomkör is az egész.
Ugyanazzal a hipszter sármmal adja el a casual-elegáns bölcsészt, a white trash-t, a cukrosbácsi megjelenést, de még az adidas melegítőszettet is.
Bármelyik tetszőleges állókép ebből a filmből felér egy teljes lookbookkal.
#2 A Single Man (2009)
Ha pedig létezik még olcsóbb húzás Wes Andersonnál, akkor az Tom Ford, a kőgazdag divatguru, aki hobbiból filmeket ír és rendez. Érted, egy divatguru. Csak ugye egytételes listákat nem lehet írni. Khm, szóval ugye a vak is látja, hogy ebben a darabban a hatvanas évek stílusa köszön vissza. Olyannyira, hogy ránézek, becsukom a szemem és Jane Fondát flesselem magam elé.
#3 Drive (2011)
Ugrunk egy évtizedet, ez a film ugyanis a hetvenes évekből szipkázza az életerejét, ahol Ryan Gosling (újabb csalás, mivel ő egy kacsás onesie-ban is jól nézne ki) a kor autós akciófilmjeit egy fehér, skorpiófelvarrós dzsekivel és egy pár barna autóskesztyűvel idézi meg. Megy a barna egyáltalán ehhez a szetthez? Nagyon remélem, mert gondolkodás nélkül hordanám.
#4 Kill Bill (2003)
Soroljam? Éjfekete öltönyök és bordázott garbók, Bruce Lee klasszikus sárga kezeslábasa (Asics surranóval kiegészítve), szexi japán iskoláslány egyenruha, még szexibb nővérke egyenruha, hófehér kimonó plusz a kétezres évek elején mindennél menőbb farmerdzseki. És ezek csak azok, amiket fejből tudtam, pörgessétek végig helyettem is, hátha kihagytam valamit.
#5 Atomic Blonde
Egy hiperstilizált akciófilm a berlini fal lebomlásának idején, amiben Charlize Theron egyik pillanatban mintha egy pezsgőreklámból lépne elő, a másikban meg mondjuk egy Blondie-klipből. A karakterét nyilván csak azért nem hívják Debbie Harry-nek, hogy ennyire azért mégse legyen szájbarágós. Mindeközben James McAvoy a nagyapja gardróbjából dob össze inkonzisztensen ruhákat, hogy végül aztán úgy nézzen ki, mint
egy KGB-ügynök és egy berlini punk szerelemgyereke.
A filmet Budapesten forgatták, és meg mernék esküdni rá, hogy le se kellett volna zárniuk egyetlen pesti utcát se, ebben a hacukában simán felszippantotta volna a Gozsdu-udvar éjszakai forgataga.
Szóval ha karácsonyra saját magadnak egy új gardróbra elegendő készpénzt ajándékoztál volna, akkor most már tudod, milyen szetteket kell felmarkolnod a normie-k elől, hogy minimum újabb 30-40 évre bebiztosítsd magadnak a kortalan megjelenést. Kösz, Hollywood!
