Egy mutató szerint 7 éven belül beáll a technológiai szingularitás egy elég fontos területen.
Egy gépi fordítással foglalkozó cég azt jósolja, hogy a trendek alapján az évtized végére elérjük a technológiai szingularitást – írja a Popularmechanics.com. Ez lenne az az állapot, amikor a mesterséges intelligencia képességei elérik, majd meghaladják az emberi intelligenciáét, és ezáltal jó eséllyel technológiai robbanás következik be.
Önmagában a prognózisban nem lenne semmi izgalmas, elvégre
különösebb tét nélkül jövendölni bárki tud, aki beszerzett magának egy legalább harmadik generációs üveggömböt, és a kártyapaklija sem túl elavult modell.
A Translated nevű római székhelyű vállalat előrejelzése azért említésre méltó, mert a nevezetes dátumot egy konkrét mérőszám alakulásából levezetett trendvonal adja meg, nem pedig a cég marketingesének a merészsége. Ettől még nem kell készpénznek venni, hiszen nincs garancia arra, hogy a módszertan hibátlan, de érdekesnek érdekes.
Az emberi nyelv az egyik legnagyobb kihívás a mesterséges intelligencia előtt, ezért okkal gondolhatjuk, hogy jól jelzi, hol tart a technológia. Aki használt már valamilyen fordítóalkalmazást évekkel ezelőtt és most is, az tudja, hogy a robotok fejlődése bámulatos ezen a téren (is).
De hogyan lehet ezt számszerűsíteni?
A Translated által rendszeresített mutató a TTE (Time to Edit, azaz szerkesztési idő), amely azt mutatja meg, hogy átlagosan mennyi időbe telik egy profi fordítónak kijavítania a fordítóprogram hibáit. A 2014 és 2022 között rögzített több mint 2 milliárd utólagos szerkesztés adatait elemezve az látszik, hogy ez az idő lassan, de biztosan csökken. Így:
Egy emberi fordítónak átlagosan nagyjából egy másodpercbe telik egy másik emberi fordító egy szavának szerkesztése. Egy gépi fordítás ellenőrzéséhez 2015-ben szavanként körülbelül 3,5 másodperc kellett, ma viszont már csak 2 másodperc. Ha a tendencia folytatódik, akkor a Translated algoritmusa az évtized végére olyan jó lesz a melóban, mint a hivatásos emberi fordító.
– mondta a cég vezérigazgatója, Marco Trombetti egy decemberi podcastban.
Persze ha így is történik, az nem jelenti mindenképp azt, hogy az MI minden téren okosabb lesz nálunk, mi meg mehetünk vissza a balettba ugrálni, illetve leheveredhetünk végre a kanapéra (nézőpont kérdése). Elvégre a nyelv(i gondolkodás) elsajátításának képessége nem feltétlenül tesz egy gépet intelligenssé. De hogy fontos mérföldkő lesz, az biztos.
Kisebb kövek már akadnak: