Négy tipp, amivel olyan élményt okozhatsz a vébéfüggő kollektívádnak, hogy azonnal a nyakadra nő az egész banda.

Aligha kell részleteznünk, mi a baj a téli világbajnoksággal. Azért egy kicsit mégis részletezzük:

• hideg van;
• általában még valami csapadék is;
• így is tele vannak a kocsmák, hiszen a szabadtéri meccsnézés kizárva;
• a kocsmákban amúgy is alig van rendes hangerőn működő tévé, vagy egyáltalán nincs is;
• tényleg hideg van.

Van egy elsőre szentségtörésnek tűnő szerény javaslatunk: maradj otthon! Azaz hívd át a többieket és nézzétek nálad a meccseket. A jó hír, hogy egy kis odafigyeléssel és egy szolid büdzsével (mondjuk pont akkorával, amekkorát elkocsmáznál normális esetben) tökéletes meccsnézős férfibarlanggá alakíthatod a nappalidat. A rossz hír, hogy kipróbáltam, és olyan hatásos, hogy azonnal én lettem a meccsfelelős, ami nemes, de kissé macerás felelősség.

#1 A kép

Tudjuk, van tévéd, de nem biztos, hogy közös meccsnézésre alkalmas a mérete, pozíciója vagy minősége. (Máig árulnak papíron meggyőző, de borzalmas betekintési szöggel rendelkező modelleket.) Most jönne az, hogy újtévé-vásárlásra biztatunk, és elkezdjük ecsetelni a paneltípusok, átmérők, okostechnológiák és a különböző márkák szépségeit, de ettől megkímélnénk mindenkit. Helyette egy olyan készüléket mutatunk, mely a vébén kívül is jól jön majd, kicsi, könnyen használható és szórakoztatóbb, mint gondolnád.

Mobilprojektort persze sokkal olcsóbban is kapunk, de biztos, hogy egy sincs olyan barátságos, mint a Samsung The Freestyle nevű modellje.

A kólásdoboz-méretű, bárhol elhelyezhető kivetítő tulajdonképpen okostévéként működik,

a gyártó összes funkcióját hozza a Netflixtől a Youtube-appon át a képernyőmegosztásig, és HDMI-vel természetesen külső forrás is csatlakoztatható rá. Elég egy USB-C-mobiltöltő, és már működik is, sőt, egy izmosabb akkumulátorral akár áramforrás nélkül is elketyeg pár órát.

A legjobb, hogy elfelejtheted a projektorokra jellemző több órás állítgatást és kísérletezést, a Freestyle-t könnyebb beüzemelni, mint egy tévét. Bekapcsolod, a fal felé fordítod, beállítja az élességet, gondoskodik róla, hogy a kép szélei vízszintesek és párhuzamosak legyenek és kész is. Hangot is kiad (nem is rossz minőségűt), és nem kell neki speciális vetítővászon, elég egy fal, sőt, ha felaggatsz és többé-kevésbé kifeszítesz egy lepedőt, azzal is boldog lesz. Rólatok nem is beszélve.

#2 A hang

Ezen a ponton emlékeztetnénk mindenkit arra a méltatlanul elhanyagolt tényezőre, hogy a meccseknek bizony hangjuk is van. Nem elég, hogy érted, amit a kommentátor mond: a közönség morajlása, az edző üvöltözése, a béközép indulói mind-mind hozzáadnak a hangulathoz és a gól körüli érzelmekhez. Ezért nem mindegy, min hallgatjátok.

Hagyjuk meg a Bluetooth-hangfalakat a kölyköknek, akiket nem zavar, hogy nincs mélytartomány és monóban szól minden, a tévék, kivetítők beépített megoldásait pedig végképp felejtsük el. Mi valami öregsulisabbat és stílusosabbat ajánlanánk.

A Mackie név ugyan ismeretlennek tűnhet (kivéve, ha zenei producer vagy, mert akkor biztosan megvannak a dolgaik), pedig elképesztő minőséget árulnak verhetetlen áron.

A CR-modellcsaládjuk például belépő szintű stúdiómonitorokból áll, határozott, lapos hangzással. A szó csúnyán hangzik, amit jelent, ellenkezőleg: annyit tesz, kiegyensúlyozott, sallangmentes, pont olyan erővel szól minden tartományban, azaz hűen visszaadja az alkotók szándékát.

Ennek megfelelően nem is találsz rajta magas- és mélyhang-kiemelőt és tekerni is csak a volumét tudod, ám ez éppen elég. Ha nem analóg forráshoz kötnéd (tehát például a fenti projektort használjátok), Bluetooth-képes modellt is választhatsz.

Meccsnézéshez untig elég a legkisebb, 3-as hangfalpár (ez a mélysugárzó méretét jelöli collban), ha komolyan veszed a zenehallgatást, az 5-ös, ha pedig nagy helyiséget töltenél meg hanggal, a 8-as modellt válaszd!

#3 A sör

Az utolsó lépés, hogy sportkocsmává alakítsd a nappalidat, egy profi, de nem orbitális méretű sörcsap. Abból indultunk ki, hogy ha már ilyesmit veszel, a vébén túl is használni szeretnéd, mert gyanítjuk, hogy teljesen rácsúszol. Az otthon csapolt sör ugyanis olyan, mint a bakelit: persze, szórhatod a zenét Bluetooth-szal is, két koppintással, Spotify-on, de mégis az az igazi, amikor a saját kezeddel helyezed rá a lejátszóra az albumot, amelybe konkrétan belesütötték a zenét, nem?

A sörrel ugyanez: egészen konkrétan finomabb, ha te csapolod.

A Klarsten Skal nevű csapolója ötliteres hordókat fogad, szén-dioxidos patronnal gondoskodik róla, hogy a sör a megfelelő nyomást kapja, ráadásul gyönyörű, nemesacél teste van. A Heineken-hordókban már van patron, így mellékelnek egy adaptert, ahogy három gázpatront is. A második legjobb az egészben a hűtőrendszer, amely folyamatosan 2 és 12 fok között tartja az italt; ezt természetesen te állíthatod be.

A legjobb meg természetesen az, hogy egy pillanatra

mindenki profi kocsmárosnak képzelheti magát, hogy aztán fú, ezt rossz nézni, na várjál felkiáltással szedjétek ki egymás kezéből a csapot, végül pedig nyilván kollektív, a teljes szünetet kitöltő bénázásba fulladjon az egész.

#4 Még több sör

Ha nem bajlódnál sörcsappal, vagy a bézikhordó mellé valami extrát is gurítanál, a kis-közepes sörfőzdék csomagjait nyugodt szívvel ajánljuk; szerencsére ebben (mármint kis-közepes sörfőzdékben) nagyon jól áll Magyarország, ezeket ráadásul többnyire már nem is a borzalmasan modoros kézműves, hanem a sokkal pontosabb kisüzemi jelzővel illetik.

A mi kedvencünk a Horizont, az ő söreikkel nem nyúlhatunk mellé, ráadásul meggyőző 12-es és 24-es válogatásokat árulnak. Elsőre persze húzósnak tűnhet tíz-húszezret kiadni egy ilyen pakkért, de ha belegondolsz, hogy a kocsmákban mennyiért csapolják a sokkal lehangolóbb (és jó esetben nem vizezett) söröket, máris bíztatóbb a kép.

#5 A kaja

Ne bonyolítsuk, jó?

Popcorn!

Túl van tárgyalva! Illetve mégsem: tudsz te jobbat is, mint az előrecsomagolt, mikrózható megoldások. Természetesen a popcorn-készítő gépekre gondolunk, amelyekből ugyan hatalmas a választék és 3-4 ezer forintnál kezdődnek, ám ez is olyan, mint a lemezjátszók: ami elsőre jól néz ki és gyanúsan olcsó, azzal biztos baj van.

Mi ezt a szimpatikus Guzzanti GZ 134 választottuk, nem csak azért, mert

retrofuturisztikus bájával egészen jól néz ki,

vagy mert olaj és zsír nélkül pattogat, és 2-4 perc alatt meg is van az egész, hanem mert eleve egy tálba tereli a kész patikukit, azaz átöntögetéssel és egyéb logisztikai természetű dilemmákkal sem kell foglalkoznod: ahogy jön ki, már ehetitek is. Azt ugye nem kell részleteznünk, hogy ez milyen fontos, miközben a képernyőn éppen helyzet van?