Úgy tűnik, a bajok egyik forrása gyakran a rossz munkahelyi környezet.
A kanadai férfiak közel fele a klinikai depresszió határán van, harmaduk pedig hetente gondol az öngyilkosságra vagy az önkárosításra – derül ki egy helyi kutatás eredményeiből – írja a Thetyee.ca.
A munkaképes korú kanadai férfiak körében végzett felmérésben 55 százalék mondta azt, hogy magányosnak érzi magát, minden negyedik megkérdezett pedig beszámolt egy annyira súlyos lelki megrázkódtatásról, amikor „úgy érezte magát, mintha darabokra hullana”.
– mondta dr. John Ogrodniczuk, a British Columbia Egyetem pszichiátriaprofesszora és a HeadsUpGuys nevű, férfiegészséggel foglalkozó program alapítója.
Munkahelyi gondok
A felmérés egyik tanulsága az volt, hogy a járvány alatt a távmunka elterjedése nyomán elmosódtak vagy teljesen megszűntek a munka és a magánélet határai, ami nem tett jót a mentális egészségnek. Ugyanakkor a válaszadók 11 százaléka hetente tapasztalt munkahelyi zaklatást. Majdnem egyharmaduk legalább közepesen kiégettnek mondta magát, és 42 százalék számolt be a saját életében előforduló túlzott alkoholfogyasztásról.
Különösen annak tudatában sokkoló számok ezek, hogy
Kanada nem tartozik a világ legnyomasztóbb országai közé, és akkor még finoman fogalmaztunk.
Mindez Ogrodniczuk szerint új megvilágításba helyezi azokat a kockázati tényezőket, amelyek hozzájárulnak a férfiak magas arányához az öngyilkosságot elkövetők között – Kanadában a halállal végződő öngyilkosságok 75 százalékának férfi az áldozata. Egyes statisztikák szerint ez a második leggyakoribb halálozási ok az 50 év alatti férfiak körében. (Kanada egyébként az világ országainak öngyilkossági rangsorában kimondottan jó helyen, az utolsó negyedben helyezkedik el.)
Férfias babonák
A HeadsUpGuys szerint nagy probléma, hogy még mindig élnek azok a mítoszok, miszerint a depresszió a gyengeség jele, és bárki, akinek elég akaratereje van, ki tud törni belőle, a férfiaknak pedig különösen erősnek kell lenniük ahhoz, hogy egyedül, segítségkérés nélkül megbirkózzanak vele.
– jelentette ki Ogrodniczuk. Hozzátette, a munkahelyek fontos helyszínei lehetnek ennek a változásnak, ha jobban odafigyelnek a mentális jóllét támogatására. Már egy olyan egyszerű dolog is segíthet, mint a terminológia megváltoztatása: „betegszabadság” helyett „egészségnapok” kiadása, ha szükség van rá. Emellett persze fontos a zaklatások elleni fellépés, a mentális egészséggel kapcsolatos tudatosság fejlesztése, a munkaterhelés rendszeres felülvizsgálata.
Erről bővebben itt:
Ha te magad vagy valaki a környezetedben krízishelyzetben van, segítségre szorul, hívd a mobilról is ingyenes 116-123 lelkielsősegély-számot!