Összeszedtünk néhány javaslatot, amit a nehéz időkben minden cégvezetőnek érdemes megfontolnia. Pénzkímélés, hatékonyság, átláthatóság.

Ha valaki korábban nem ismerte volna az angol perfect storm kifejezést, az elmúlt hónapokban biztosan hallotta vészjósló prognózisokat felvonultató elemzők vagy szorongó gazdasági szereplők szájából. Igen, ez azt jelenti, hogy minden összejön: amikor nem egy vagy két tényező, hanem egy egész könyvespolcnyi nagyon rossz trend ígéri, hogy 

most egy ideig baromi rossz lesz (szinte) mindenkinek.

Esetünkben ez erősen elnagyoltan úgy fest, hogy klímaválság + a járvány még érződő hatásai + energiaár-robbanás + a világkereskedelem problémái + általános infláció + rossz költségvetési helyzet + háborús sokk + közelgő recesszió – amely faktorok persze részben átfedésben vannak, részben egymásból következnek, de a lényeg szempontjából ez mindegy. Kevés olyan vállalkozás van, amelynek nem kell készülnie rá, hogy érzékenyen érinti majd ez a kombinált szarvihar. Ha az embereknek kevesebb pénzük lesz és bizonytalanabbnak érzik a jövőt, azon nyilván nem lehet változtatni se ráolvasással, se iacoccai zsenialitással – de ez nem jelenti azt, hogy nincs mit tenni. Pénzügyi és más természetű húzásokkal egyaránt csökkenthetők a kockázatok.

#1 Itt az idő meghozni az eddig halogatott döntéseket!

Vannak ötleteid, amelyeken már régen gondolkozol, de eddig óvatosságból nem akartad felforgatni velük a cég életét? A gazdasági visszaesés gyakran a legjobb – és paradox módon a legbiztonságosabb – pillanat az igazán merész lépésekhez. A zavarok már úgyis be vannak árazva, nyilvánvalóan semmi sem fog simán menni a következő 1-2 (vagy még több) évben. Egy szemlátomást lyukra futó, macerás, de már sok pénzt és energiát elnyelő üzletágtól, fejlesztéstől könnyebb ilyenkor megszabadulni, mint máskor.

#2 Felejtsd el a fűnyírót!

Ha baj van, racionális a költségcsökkentés irányába mozdulni (lásd az alábbi pontok némelyikét). Bár ez adott esetben megmenthet egy vállalatot az összeomlástól, nem mindegy, hogy hogyan csinálják. Az alapértelmezett, ráadásul igazságosnak is tűnő megközelítés a szükséges megtakarítás egyenletes szétterítése a különböző területekre – csakhogy a legtöbbször nem az a célravezető, ha mindenhonnan lecsípünk valamennyit. A spórolást a stratégiával összhangban kell elvégezni, hogy ne sérüljön az alaptevékenység. Az a jó, ha a megszorításokat oda összpontosítjuk, ahol a legkevesebb kárt okozzák, és az erőforrásokat ott tartjuk meg, ahol a leginkább szükség van rájuk. A létszámstop mellett egy törölhető vagy elhalasztható nagyobb projekt a takarékoskodás ideális terepe.

#3 Vásárlás helyett bérelj!

Ma már elég sok olyan nagy értékű eszköz van, a járművektől a gépekig, amiket hosszabb-rövidebb időre lehet bérelni, esetenként kedvező adózási konstrukciókkal megtámogatva. Hosszú távon persze nem biztos, hogy jobban megéri, mint venni, de a keményebb időszak, mondjuk egy jövőre esetlegesen beköszöntő gazdasági visszaesés átvészelésére igenis lehet értelme így elhalasztani egy sok pénzt felemésztő beruházást.

#4 Nyiss a nyílt forráskódú szoftverek felé!

Megvenni a piacvezető drága szoftvert egyszerű és biztos megoldás, de sajnos általában drága is. Az előfizetéses modellek fájdalmasak lehetnek a kisebb és/vagy egyenetlen bevételi profilú vállalkozásoknak, egy éves szerződés megkötése pedig komoly pénzügyi kockázat, különösen egy nemrég indult cégnek. Ha tényleg meg kell fogni a pénzt, akkor ezek némi utánajárással kiválthatók szabad szoftverekkel. Még a legkomolyabb CRM- (ügyfélkapcsolat-kezelő) programoknak is van ilyen alternatívája.

#5 Csak akkor nyomtass, ha muszáj!

Oké, a legtöbb helyen nem ez a legnagyobb költségelem, de odafigyeléssel meglepően sokat lehet itt is lefaragni. Például rengeteg minden kiváltható már egy QR-kóddal. A nyáron magunk is szembesültünk vele, hogy a párizsi bisztrók egyre inkább erre szavaznak a kézről kézre járó, pecsétes-foszladozó étlapok helyett. Amilyen infláció van – és különösen: lesz -, egy ilyen megoldás még indokoltabbnak tűnik.

#6 Kommunikálj, kommunikálj, kommunikálj!

Átlátható, világos és rendszeres kommunikáció hiányában a pusmogás és a pletykák veszik át a hatalmat a cégnél, és a lehető legkevésbé kívánatos értelmezést adják a döntéseknek. A félelem a legrosszabbtól nagyon is emberi tulajdonság, ezért meg kell előzni. Minél többet közöl valaki az alkalmazottaival arról, hogy mi történik, annál jobb esélye van elébe vágni a szóbeszédeknek, mellesleg bizalmat és jóindulatot szerez a körükben.

#7 Ne ígérj olyat, amit nem tudsz betartani!

Ez természetesen minden élethelyzetben megszívlelendő, de krízisben az ember hajlamosabb nagyokat mondani, és még csak nem is feltétlenül hátsó szándékkal, hanem akár csupa jóindulatból. Hiába gondolja komolyan a főnök a beosztottak előtt tett fogadalmát, miszerint “nem lesznek elbocsátások”, ez messze nem csak az ő szándékaitól függ egy nagy gazdasági megrázkódtatás esetén, az ígérete tehát megalapozatlan. Ha pedig nem tudja tartani, az súlyos hitelességi veszteség.

A legjobb mindig az őszinteség: bátran megmondani, hogy fogalmunk sincs, mi következik. Hiszen hogyan is lenne? Elvégre komplett kutatóintézetek kéthavonta kukázzák a szaértelemmel kiszámolt előrejelzéseiket.

#8 Építs kapcsolatokat!

Az is jó, ha elolvasod rokonszenves online magazinok nagy gonddal összeállított tanácsait, de legalább ilyen praktikus a hasonló helyzetben lévő kkv-k tapasztalatainak begyűjtése a való életből. Ezek lehetnek beszállítók, ügyfelek vagy egyszerűen csak a szintén az iparágban mozgó, nem versenytárs cégek – bármelyiknek lehet egy tippje vagy szívesen ajánlott szolgáltató partnere, amelyet hasznosnak találsz.

A pénzromlás elleni fintech-varázslatokról itt írtunk: