Több szerveződés ötletelt, és ismét felmerült a 30-as sebességkorlát bevezetése Budapesten. Véleménycikk.

Aláírásgyűjtést indított a „közúti rendszerváltásért”, a budapesti halálos közlekedési balesetek számának csökkentéséért több civilszerveződés. A felhívást a Levegő Munkacsoport, a Cargonomia, a Járókelő Egyesület, a Kávézz a Helyszínelővel, a Közlekedő Tömeg, a Magyar Közlekedési Klub, a Sétáló Budapest, a Város és Mobilitás Intézet és a Velo Budapest követte el.

Szerintük a jelenlegi rendszer miatt a budapesti lakosok aggódva engedik gyerekeiket az utcákra és a kerékpáros-közlekedés lehetősége a veszélyek miatt sokszor fel sem merül, miközben több száz lóerős autók büntetlenül közlekedhetnek aránytalanul gyorsan és balesetveszélyesen.

Azt nem fejti ki a levél, hogy a gyerekeknek vajon miért kellene például az M3-as kétszer három sávos bevezetőjén játszadozni, amint azt sem, hogy

mi értelme lenne mindent a kerékpáros-forgalom elsőbbségének alárendelni, ez jött ki a Nagykörút biciklisávjának kihasználtságát vizsgálva.

A civilszervezetek négy pontja így tenné sokkal biztonságosabbá a budapesti közlekedési rendszert:

• a vonatkozó jogszabályokat az aktív közlekedési módok elsőbbségének jegyében módosítanák. (Egy közlekedési szabálysértési eljárás bírságának megállapításánál a jármű tömegét és értékét is néznék.)

• Brüsszel, Graz, Párizs és „számos más európai város” mintájára Budapesten is 30 kilométeres, általános sebességkorlátozást akarnak.

• A főútvonalak mielőbbi forgalomcsillapítását szorgalmazzák (a Kossuth Lajos utcára és a Rákóczi útra már terv is van).

• Összefüggő, kerülőktől mentes, gépjárműforgalomtól szeparált kerékpárforgalmi hálózatot akarnak.

A civilek szerint botrányos, hogy évente ötvenen halnak meg Budapest útjain és csaknem ezren szenvednek súlyos sérülést a jelenlegi közlekedési rendszer miatt. Az áldozatok nagy része pedig gyalogos és kerékpáros.

A nyugat-európai csillapított forgalmú városok példájának követése nagyon jól hangzik, csak viccesek a példák. Például a körülbelül hat kilométer átmérőjű, háromszázezer alatti lélekszámú Grazot egy kalap alá venni az agglomerációjával együtt kábé három és fél milliós, harminc kilométer átmérőjű Budapesttel szemben – hácc, minimum megmosolyogtató.

Amikor azt látom, hogy a harmincas sebességkorlátot állítólag ugyancsak bevezető, agglomerációval együtt egymilliós (nélküle 185 ezres) Brüsszelben hat metróvonal segíti a flott tömegközlekedést, már van némi sejtésem a petíció szerzőinek szándékáról.

Amikor pedig a külvárosaival együtt kilencmilliós, tizenhat metróvonallal megtámogatott tömegközlekedésű Párizs neve is felmerül a párhuzamok sorában, akkor már teljesen biztos vagyok benne, hogy ez a sztori egy kissé felületesen kidolgozott médiahekk lesz.

Távol álljon tőlem minden kegyeletsértés, de amíg egy átlagos napon mostanában ötven-száz körül van csak a coviddal összefüggésbe hozható halálos áldozatok száma, akkor nem biztos, hogy az évi ötven budapesti közlekedésibaleset-áldozat tragédiája áttöri a petícióval megcélozni kívánt közeg ingerküszöbét.

(Szerzőink véleménye nem feltétlen azonos a szerkesztőségével, sőt simán elképzelhető, hogy hamarosan egy másik kollégánk ellenvéleményét fogjuk közölni.)

Autós rovatunk legutóbbi cikke: