A tesztek szerint a nyolc leggyakoribb bűncselekményt már közel százszázalékosan ismeri föl.

Levágja a szerencsejáték-szervezést, a testi sértést, hitelkértyacsalást, lopást, csalást, a hivatalos személy akadályozását, illetve az ún. veszekedést és bajkeverést is. Utóbbiak mondjuk azok a kategóriák, amikkel a politikai ellenvéleményeket skatulyázzák be az országban, ami azért annyira nem tűnik egzakt dolognak. De vezető fejlesztője, a Kínai Tudományos Akadémia bigdata- és tudásmenedzsment- kutatóközpontjában dolgozó Jung Si professzor szerint a jövőben ennél is sokkal többet fog tudni, sőt egy emberrel szemben több eljárást is indít majd, ha arról van szó.

A program módszere, hogy meghallgatja az esetet, majd máris dönt, mégpedig az elemzések szerint 97 százalékos pontossággal. Ezzel a 3 százalékos tévedési opcióval ugyanakkor vannak, akik nincsenek kibékülve; egy kantoni ügyész emellett azt is szóvá tette, hogy bármilyen hiba vagy felülvizsgálat nyomán nem jogászok, hanem számítógépes szakemberek fognak beavatkozni jogi eljárásokba.

A tesztek Kína legnagyobb ügyészségén, a Shanghai Pudong Népi Ügyészségen zajlanak, ráadásul technikai szempontból komoly fegyvertény, hogy

nem kell hozzá ki tudja, milyen durva számítási kapacitás vagy éppen újgenerációs kvantumszámítógép, az egész elfut egy egyszerű, hétköznapi asztali konfiguráción.

A rendszerbe 17 ezer esetet tettek első körben, ezzel tanították meg az mi-t a vádalkotásra, aminek a programban 1000 attribútum az alapja. A bizonyítékokat pedig egy már 2016 óta működő, ugyancsak mesterségesintelligencia-alapú rendszerrel, az ún. 206-ossal értékelik. Ami emellett olyanokra is képes, mint mérlegelni a letartóztatás, sőt a gyanúsított közveszélyességének mértékét.

Az országban tehát már jó ideje fejlesztik a mesterségesintelligencia-alapú igazságszolgáltatást, az Újgenerációs Mesterséges Intelligencia Fejlesztési Terv keretében. A rendszerek a bíróságokon és a börtönökben, sőt állami alkalmazottak bűn-, vagyis korrupciómegelőzési programjában is jól vizsgáztak – utóbbiaknak nemcsak munkahelyi, hanem szociális életét is szorosan nyomon követik. Mindez pedig egy még nagyobb rendszer része, minek keretében most már minden kínai életét nyomon követik és pontozzák, aszerint, hogy mennyire „jó állampolgárok”. Aki nem eléggé, az nem utazhat külföldre, nem szállhat belföldön sem repülőre vagy gyorsvasútra, sőt a gyerekeit sem írathatja be jó iskolába.

Ugyanakkor a mesterséges intelligencia igazságszolgáltatási alkalmazása nem csak kínai gyakorlat. A technológia egyik európai éllovasa, Észtország két éve indított kísérleti projektet, hogy a max 7000 eurós ügyekben ne kelljen bírót alkalmazni.

Más szinteken is épül a szép új világ: