Nyilván az ország populációjának viszonylag kis szelete szembesül azzal a dilemmával, hogy milyen karórát vegyen a zsebét lehúzó 2-100 millió forint körüli summából. De egyrészt őket sem hagyhatjuk cserben, másrészt az órásbirodalom csúcsán trónoló luxusmárkák összehasonlítása számtalan kultúrtörténeti érdekességet rejteget, ami akkor is érdekes olvasmánnyá teszi, ha nem igényelsz a telefonodnál összetettebb időmérőt. Épp ezért hoztuk el nektek ezt a kimerítően alapos összeállítást, melynek a második része olvasható alant.
Következzék tehát a lista második fele a hatodiktól az első helyezettig. Az értékelés szempontjait, illetve a cikk elkészülésének miértjét megismerheted az első részből, melynek elolvasása erősen ajánlott:
Szerkesztői megjegyzés: tisztában vagyunk vele, hogy a luxusóráknak több rajongójuk van itthon, mint a focinak és a sílövészetnek együttvéve, és ha valamelyik indulna az idei választáson, kétharmados többséget szerezne. Azt is tudjuk, hogy vakmerő vállalkozás volt top10-ben próbálni rangsorolni ezeket a pompás vállalatokat, mivel bármennyire is igyekszik az ember objektív maradni, némely tényező empirikusan nehezen mérhető. Másnál talán nem pont ez az eredmény jönne ki, így aztán a lentiekkel is nyugodtan vitatkozhat, akinek kedve van. Mi viszont továbbra is a konstruktív és a jó hangulatú diskurzust pártoljuk, szóval előre kérünk benneteket, hogy mind egymás, mind a szerző véleményét tartsátok tiszteletben. Köszi! – A szerk.
6. helyezett: Hublot – származási hely: Svájc
Régebbi női kvarc már akad 600 ezer forinttól, a korábbi férfimodellek 1,2 millió forinttól indulnak, és az ár kitart a 80 milliós határig. A legkedveltebb férfimodelleket 2 millió alatt aligha tudod megvásárolni. A márka körül nincs meg az a történelmi nimbusz, ami akár a Rolex, akár a Patek órákat körüllengi, sőt, egyes órakedvelők kifejezetten utálják a céget és a termékeit. Nem így modern korunk tehetős, leginkább fiatal celebjei. A sztárok imádják, és a legújabb, Unico szerkezettel szerelt változatok megkérdőjelezhetetlenül valós értéket képviselnek. A Hublot órák iránt tehát nagy a kereslet.
Ennek ellenére a fentiek miatt nem igazán örvend túl nagy tiszteletnek az óragyűjtők, óramániások, elvakult Rolex és Patek fanatikusok körében, akiknek az is szentségtörés, ha egy Rolex Submarinert nem a gyári fémszíján viselsz. Mi nem ítélkezünk, így az Hublot a legfiatalabb márkaként felkerült listánkra.
Egy olasz óráscsaládból származó tervező, bizonyos Carlo Crocco alapította a céget 1980-ban. Hogy a márka pedigréjét ne írjuk le teljesen, a Hublot készített a világon először gumiszíjat órához, ami nélkül a ma modern, aktív, sportos életvitelű embere aligha tudná már elképzelni az óraviselést, hogy a vízi sportok rajongóit ne is említsük.
Szerkezet terén az Hublot kezdetben olcsóbb, vásárolt holmikkal próbálkozott. Ez szintén nem fényezte glóriáját, habár tudható, hogy a Rolex, de még a nagy Patek Philippe is házon kívül vásárolt szerkezetekkel küldte piacra első óráit. Az idő múltával végül olyan varázslatos alkotásokat tett le az asztalra az Hublot, mint az új Unico szerkezet a flyback kronográffal, amely órás szemmel is lenyűgöző, a magunk részéről a valaha használt legjobb flyback-kronós órának tartjuk. Ráadásul rendkívül pontos és strapabíró szerkezet. De meg kell emlékezni az MP szériába került 50 (!) napos járástartalékot tudó óraműről is, ami szintén nem kis trükk, nem is tudja ma más cég a piacon.
Járástartalék: A mechanikus órák esetében azt mutatja meg, hogy a teljesen felhúzott óraszerkezet meddig képes járni újabb felhúzás, illetve hordás nélkül (az automata szerkezetek magukat húzzák fel viselés közben). Az átlagos érték 48 óra, vagyis az Hublot MP 50 napos járástartaléka több mint extrém.
Az egyediség az, ahol a Hublot-t nehéz túlértékelni. Az egész márka épp azért jött létre,
hogy valami teljesen extrémen egyedit kínáljon a hagyományos, kerek órákba belefáradt, de egyébként tehetős közönség számára.
A gumiszíj volt a kezdet, amit rengeteg különleges anyag felhasználása követett. Az arany Hublot-tok is több mint más márkák esetén. A cég mesteri szintre emelte az általuk „fúzió művészetének” nevezett látásmódot. Olyan elemeket kombinálva alkotja meg óráit, mint az arany és a kerámia, létrehozva ezzel az arany minden kedvelt tulajdonságával rendelkező, de szinte alig megkarcolható ún. magic-gold anyagot és a belőle készülő óratokot. De készít órát karbonszálakból, különleges karbon-alumínium ötvözetből, kerámiából, újabban zafírüvegből.
Idén már jó pár márka jelentkezett gyors szíjcserélési megoldásokkal, lassan bárki, pár egyszerű mozdulattal bárhol kicserélheti akár a legdrágább órák szíjait is, de ezt az Hublot már az új Big Bang Unico szériával, és a hozzá kifejlesztett gyorscsatlakozós szíjrögzítési móddal lehetővé tette. Az egész cég rendkívül egyedi, és napjaink egyik leginnovatívabb óramárkája.
5. helyezett: Vacheron Constantin – származási hely: Svájc
Régebbi, főleg női modellek 700 ezer forinttól, az újabb, keresettebb órák 2-2,5 milliótól indulnak, és tartanak 100 millióig. Egyes extrém, gyémánttal felturbózott példányokért akár 200 millió forintot is elkérnek.
Mind az órák minősége, mind a márka történelme indokolná ugyan, mégsem lebeg az a glória a VC órák körül, ami a Rolex vagy a Patek órák sajátja. Kevésbé keresettek, ezért alacsonyabb a pontszám.
1755-ben alapítva Jean-Marc Vacheron, 24 éves genfi órásmester által.
A Vacheron Constantin a máig (folyamatosan) létező legrégebbi óramárka a világon. Mai nevének másik névadója, Francois Constantin szintén genfi illetőségű, de inkább üzletember, mint órás, 1819-ben csatlakozott a céghez. Szavaival született meg a márka mottója: „csináld jobban, ha lehet, és jobban csinálni mindig lehet„. A cég mindig is rendkívül precíz és különlegesen szépen kidolgozott időmérők készítésére törekedett.
Címszavakban: 1824 – az első „digitális”, ugrószámos zsebóra. 1884 – öröknaptáras zsebóra. 1901 – az első genfi pecsétes szerkezet. Ma a genfi pecsét a svájci óraszerkezetek megbízhatóságának, pontosságának és minőségének szinonimája. 1912 – az akkor már 157 éve megszokott köralakú órát megunva az első hordóalakú óra megalkotása. 1927 – csontvázasított zsebóra, először az egész hegyikristályból. 1929 – Az egyiptomi elnöknek készült el a világ egyik legösszetettebb zsebórája: kronográfos, öröknaptáros, percismétlős. 1946 – ezt is tudták fokozni egy összesen 14 komplikációt tartalmazó zsebórával, ami 5 évig készült. 1952 – az első álló téglalap alakú óra. 1955 – a valaha készült legvékonyabb mechanikus szerkezet, ami mindössze 1,64 mm vastag. 1977 – megszületik az Overseas modell. 1979 – a Kallista 1 kg aranyból és 118 db, összesen 130 karátnyi gyémántból. 1992 – a világ legvékonyabb percismétlő, 3,28 mm vastag szerkezete. 2009 – a világ egyik legértékesebb órája, a Kallania 186 db, összesen 170 karátnyi gyémántból.
2015 – a világ máig legkomplikáltabb órája 57 komplikációval, mely 8 évig készült.
A fenti felsorolásból látható, hogy a márka nem megy a szomszédba, ha bonyolult szerkezeteket kell alkotni, hiszen a ma létező legösszetettebb mechanikus szerkezet pont náluk készült. Ezzel együtt az olcsóbb, hétköznapibb, csuklóra szánt óráikban a megszokott és elvárt kínálatot hozzák, természetesen kiváló minőségben.
Bár a VC órák az elmúlt 260 év során igencsak meglepték már párszor a világot, mindezt a patina pontszámban vettük figyelembe, ugyanis csalódást keltő módon mai karóráikban e „veleszületett” érzéküket az újításra nem különösebben kamatoztatják. Termékeik konzervatívak, egyes modellek ezzel együtt sportosan elegánsak, de semmi extra, sehol egy széntok, sehol valami, amitől leesne a mai telített piacon szemezgető gazdagok álla.
4. helyezett: Jaeger-LeCoultre – származási hely: Svájc
A régebbi darabok 1 millió forinttól, míg az újabb modellek 1,5-2 milliótól egészen a 150 millióig megtalálhatóak. Az átlagár 5-15 millió között.
Annak ellenére, hogy a cég az órakészítés egyik legmeghatározóbb szereplője idestova 185 éve,
nem ismert eléggé ahhoz, hogy igazi rajongás vegye körül,
már az óramániásokat leszámítva. Ehhez talán hozzájárul az is, hogy alapvetően nem jellemző rá a nemesfémek olyan mértékű használata, mint ahogy azt a Patek erőlteti, sportos modelljeiben mindig ott van valami kifinomult hagyománytisztelet, ami a vagány arcokat távol tartja ezektől az óráktól, a műkedvelők pedig mintha kevesebb sportórát vásárolnának. A hétköznapibb óráik túl konzervatívak, a csúcskomplikációkat tartalmazó modellek viszont túl drágák ahhoz, hogy az a luxusjelző tömegcikk legyen, mint a Rolex legtöbb modellje, bár nyilván maga a márka sem kíván az lenni.
A cég ősét Antoine Lecoultre alapította 1833-ban Svájcban. Az alapító autodidakta módon tanulta ki az órásmesterséget, és bizony az „iparág” egyik legnagyobb őstehetségét tisztelhetjük személyében. Manufaktúrája megalapítását követően alig több mint 10 évvel,
1844-ben megalkotta az akkori idők legpontosabb mérőjét, az ún. millionometert,
ami egyedülálló módon képes volt ezredmásodperces pontossággal mérni az időt. 1847-ben mindezt megfejelte az első koronával felhúzható órával, amely korszakalkotó újítás lényegében a mai napig nem változott nagyot a mechanikus órák világában. 1874-ben a kis manufaktúra az első igazi svájci óráscéggé vált 200 alkalmazott, két új gyárépület és olyan szerkezetek megalkotásával, mint a kronográf és a fly-back-kronográf szerkezet vagy a percismétlő.
1890-ben már 500 alkalmazottal 125 különböző óraszerkezetet gyártott, összesen 31 komplikációval. A kor legösszetettebb szerkezeteit a LeCoultre & Cie. alkotta. Mesteri szakértelmüket mi sem példázza jobban, mint a tény, hogy 1902 és 1932 között a LeCoultre gyártotta a Patek Philippe órák legtöbbjének szerkezetét. A márka jelenlegi nevében szereplő másik órásmester, a francia Edmond Jaeger, az aktuális LeCoultre sarjat 1903-ban ismerte meg, amikor is versengésbe kezdtek, hogy melyikük csinálja meg előbb az első igazi ultravékony órát. E „csatának” végül barátság, majd igazi együttműködés lett a vége. A versenyt egyébként a LeCoultre & Cie. nyerte, megalkotva a világ sokáig legvékonyabb, mindössze 1,38 mm magas szerkezetét.
A máig talán legnépszerűbb és legikonikusabb JLC óra, a Reverso 1927-ben született. 1928-ban elkészítette
az örökmozgó koncepciójához legközelebb álló óraművet, az Atmos asztali órát,
amely a levegő hőmérséklet- és nyomásváltozásából nyer energiát. Ez a lényegében felhúzás, hordás vagy bármi más, mozgási energián alapuló, erőforrás nélkül járni képes óra a mai napig egyedülálló. 1929 – a világ legkisebb szerkezete, mindössze 1 gramm. 1931 – a világ első, 8 napos járástartalékkal rendelkező órája. 1937 – a LeCoultre és a Jaeger „”családi vállalkozások” egyesítik erőiket, és megszületik a ma is ismert márkanév. 1950 – az első mechanikus ébresztős óra, a Memovox. És hosszasan folytathatnánk, de talán a fentiekből is látszik, hogy a márkanév mögött minden idők legjobb, legpontosabb, legmegbízhatóbb óraszerkezetei készülnek idestova 185 éve. Mindennek jelenlegi tulajdonosa a Richemont Csoport.
A Memovox, a Reverso forgatható tokja (akkor is, ha ez nem a klasszikus értelemben vett komplikáció) az, ami kiemeli a márka kínálatát a szerkezeti tudás tekintetében, illetve pluszpontot érdemel, ahogy több típusban is tárcsává alakítva mutatja meg a másodpercek folyását. Egyébiránt csúcsmodelljeiben a meglévő szakértelemnek megfelelően mindent megkapni, mi szemnek és fülnek ingere.
Az ikonikus téglalap alakú Reverso az egyetlen, ami igazán egyedivé teszi a JLC kínálatát, sajnos azonban túl kicsi, a maga korszakalkotó formájával együtt is inkább konzervatív óra. A paletta többi szereplője azonban nem különösebben üt el a piac hasonló kaliberű versenyzőitől, igaz ugyan, hogy a számlapok kialakítása esetén több apró trükkel igyekszik elkápráztatni a nagyérdeműt.
3. helyezett: Breguet – származási hely: Svájc
A belépő szint 1 millió forinttól indul, egészen 160–180 millióig. Átlagár 10–30 millió között. A cég alapvetően konzervatív jegyeket hordozó órákat kínál magas áron, emiatt nehezebb eladni, ugyanakkor a szerkezet, a nemesfém tokozás, illetve a patina okán az árát és értékét jól megőrzi. Viszont könnyű rajta sokat veszíteni, ha türelmetlen vagy megfontolatlan az eladó.
A Breguet egyike a világ első és máig létező óramárkáinak.
Hogy nem hallottál még róla? Nos, igen, a marketingosztálynak lenne még hova fejlődnie.
A márka jelenleg a Swatch Group tulajdonában áll magasan kiemelkedve a többi hasonló, e hatalmas vállalkozás által bírt óramárkák közül. A cég története, ismét csak címszavakban: 1780 – az első önhúzó, kvázi „automata” óra. 1783 – az első percismétlő óra, és mellesleg a máig védjegyül szolgáló mutatók megalkotása. 1790 – az első „ütésálló” szerkezet kifejlesztése (azaz ütődésnek jobban ellenálló szerkezet kifejlesztése inkább). 1796 – az első egymutatós óra (ha a napórát nem számoljuk). 1801 – a tourbillon kifejlesztése (napjaink legdrágább óráinak rendkívül pontos eleme). 1812 – (a Breguet szerint) az első karóra elkészítése a nápolyi királynőnek (más kérdés, hogy erről se kép, se festmény, se semmi nem maradt fenn). 1830 – a korona feltalálása (amivel a drága órát ma is felhúzzuk). 1888 – a tourbillon megjelenik az első karórában, és bőven lehetne még folytatni a sorozatot.
Magát a márkát 1775-ben alapította Abraham-Louis Breguet, egy svájci órás Párizsban, s csak később költözött a székhely „haza”. A fenti felsorolás magáért beszél, a Breguet történelme során hamar az uralkodók órája lett, emellett a márka óráiban ketyegő szerkezetek a világ legjobbjai. Mi mást is várhatnánk a cégtől, amelyik feltalálta a ma legdrágábban eladható, a világ legdrágább óráiban helyet foglaló tourbillon szerkezetet.
Egyediség vonatkozásában ugyanakkor nem hibátlan a történet. Létezik a Type XX–XXI–XXII széria, s bár az ára nem, de maga az óra nevetségesen elfuserált tervezés. Szemlátomást a hagyományos értékeket igyekszik ötvözni egyfajta modern, fiatalos, sportos megjelenéssel, de ez sajnos a Breguet-nek nem igazán sikerült. Ugyanakkor a márka legdrágább, 70-80 millió forint feletti modelljei kitesznek magukért megjelenésükben is.
2. helyezett: Patek Philippe – származási hely: Svájc
1 millió forint alatt nem találni, és ehhez az árhoz közel is csak női, többnyire kvarcszerkezettel szerelt, „olcsó” modellek akadnak. A férfiórák hasonló paraméterekkel inkább 3 millió forint körül kezdődnek. Az újabb generációs Patek Philippe órák átlagára 6-8 millió forinttól bőven a 30 millió fölé kúszik, míg az igazán komoly vagy különleges darabokért 80-100 millió forintnyi eurót vagy dollárt is elkérnek. Egyes extrém, tourbillon-szerkezettel (lásd eggyel feljebb) szerelt óráikért (remélem, ülsz) 300-400 millió (!) forintot is ott kell hagyni a kasszánál anélkül, hogy akár egy szem gyémánt is lenne a tokban vagy a lunettában.
Értékállóság szempontjából a Patek kétarcú. Egyrészt mivel szinte mindegyik aranyból vagy valamilyen más nemesfémből készül, a hagyományos acélkivitel ritkább, ezért az árát meglehetősen jól őrzi, mi több árveréseken a régebbi és komolyabb (tehát nem a kvarc)modellek előkelő árakon cserélnek gazdát. Ugyanakkor, részben mert igen drága órákról beszélünk, részben mivel a Patek Philippe
maga a megkövült konzervativizmus,
az a fiatal, X- és Y-, esetleg Z-generációs, kőgazdag réteg, amely manapság luxusórára költ, többnyire távol marad. Ezért a tulajdonodban lévő különleges Patek órát bizonyosan jó sokáig árulhatod majd, ha értékének megfelelő áron szeretnél túladni rajta. 20, 30, 40 év múlva viszont az unokádnak valószínűleg élete üzletét jelentheti, ha egy akkori árverésig sikerül sértetlenül megőrizni minden papírjával és a dobozával együtt.
A Patek büszkén hirdeti magáról, hogy megalapítása óta folyamatosan, és
jelenleg is az alapító családok tulajdonában és irányítása alatt áll.
Bár Patek, Czapek & Co. néven már készült óra 1839-ben is, a márka 1845-ben született, amikor a két névadó atya Antoine Norbert de Patek és Jean Adrien Philippe elkezdtek együttműködni. A cég a Patek Philippe & Co. nevet 1851 óta viseli. Ez a cég lett aztán az, amelyik 1868-ban az első karórát megalkotta, de készített órát többek között Viktória királynőnek is, ami eléggé megalapozta a márka hírnevét.
A cég a kezdetektől élen járt a komplikált szerkezetekben. Az elsők között kínált – mai kifejezéssel élve – GMT-szerkezettel szerelt órát, amely egyszerre volt képes két különböző időzóna szerinti pontos idő megjelenítésére. 1925-ben mutatta be első öröknaptáras karóráját, mikor maga a karóra önmagában is igen ritka újdonságnak számított.
A Patek órák már mutatták a napot, a hónapot na meg a pontos időt, kezelve a február 29. napjával kapcsolatos időszakos „kilengéseket” is. Ez a rajongás a mesterien összetett és bonyolult komplikációkkal telepakolt szerkezetek előállítása iránt máig nem fakult, bár nyilván többet gyártanak a jóval egyszerűbb szerkezetekből. Kínálatában nem ritka az öröknaptáras, holdfáziskijelzős, kronográfos szerkezet, ahogy akad percismétlős és tourbillonnal szerelt is.
Az egyediség az egyetlen olyan kategória, ami – konzervatív jellege miatt – soha nem lesz a Patek órák barátja. Végletekig letisztult, egyszerű dizájn, ami igen keveset változott a kezdetek óta.
1. helyezett: Audemars Piguet – származási hely: Svájc
Régebbi kvarcóráik 600-800 ezer, míg a ma keresett, modern darabok átlagosan 3-4 millió forinttól kaphatók. Átlagosan 6 és 10 millió között találod meg majd a neked tetsző AP órát, illetve az extrém, nemesfém vagy drágaköveket is tartalmazó, tourbillon-szerkezettel is szereltekért akár 400 millió (!) forintot is fizethetsz, ha mersz.
Nem olyan keresett, mint a Rolex. Nincs akkora nimbusza, mint a Patek Philippnek. Viszont az óráiból eleve keveset gyárt. Azok körében, akik az egyedi megjelenést és stílust értékelik, rendkívül népszerű márka. Ezzel együtt magas ára és épp az egyedisége miatt
rétegóra, amit nem könnyű árában eladni.
Bár napjaink aranyifjai, akik nem feltétlenül az elmúlt századok során megcsontosodott nemesi családok gondtalan leszármazottai, sokkal inkább celebek, színészek, rapperek, énekesek, vállalkozók, a jelen kor befutott emberei, akik a Patek vagy a Rolex termékeit túl unalmasnak vagy közhelyesnek vélik, nagy rajongással és nyitott pénztárcával fordulnak az AP órák irányába.
A céget Jules Louis Audemars és Edward Auguste Piguet órásmesterek alapították 1875-ben Svájcban, és egyike azon márkáknak, amelyek ma is az alapító családok tulajdonában állnak. Mellesleg Louis Audemars az egyik órás, akitől a kezdet kezdetén maga a Patek Philippe is vásárolt óraszerkezeteket, hogy aztán sajátjaiba építhesse. A márkanév mögött annyira masszív tapasztalat és hagyomány tornyosul, akár a svájci Alpok.
Olyan „rekordok” fűződnek a cég nevéhez, mint az első percismétlős (minute repeater) karóra elkészítése 1892-ben, amikor eleve a karóra gondolata is legfeljebb ha 10 ember fejében létezett a világon. Néhány példa a korai innovációk sorából: legvékonyabb zsebóra elkészítése (1934), az első csontvázasított (skeleton) óra (1946), a Royal Oak széria megjelenése (1972), a Royal Oak Offshore széria (1980), mely ma az AP kínálatából bizonyosan, de talán a világon az összes többi óramárkát figyelembe véve is a legkeresettebb modellek közé sorolható.
Érdekesség, hogy bár az AP nagy újító, nemrég mégis a gyökerekhez tért vissza, hiszen a 2018-as genfi SIHH-en bemutatta a végletekig fokozott csontvázórát ún. fagyott arany tokba szerelve, valamint a világ legvékonyabb holdfázisos, kronográfos, öröknaptáras óráját, ami mindössze 4,8 mm vastag.
Az AP órák minden apró elemére jellemző a lenyűgöző finomságú megmunkáltság, a minden részletre kiterjedő, aprólékos odafigyelés, ezzel együtt többségük
túlmutat a Rolex vagy a Patek szintén magas szintű, de túlságosan visszafogott, szinte már unalmas stílusán.
Mindehhez rendkívül pontos és megbízható óraszerkezetek társulnak, bár strapabírásuk a Rolex szintjét nem képes, vagy inkább nem kívánja elérni. A kronográf-komplikáció a drágább órákban mondhatni alapfelszereltség.
A Royal Oak, majd a Royal Oak Offshore modellekkel az AP lényegében megteremtette a modern idők luxus sportóráinak kategóriáját. Olyan órákat alkotott a cég, amelyek másképp néztek ki, eszementen sokba kerültek, a célközönség imádta, s zabálja a mai napig.
Végül, de nem utolsó sorban: az olyan márkák, mint a Hublot vagy a Richard Mille lényegében az AP üzleti modelljét másolva aratnak napjainkban is zajos sikert.
Így néz ki hát a mi luxusóra-top10-ünk. Hogy átlátható legyen, melyik gyártót milyen ismérvek alapján és hogyan értékeltünk, vagyis mi alapján adtuk a helyezéseket, íme a pontszámok táblázata a részletesen elmélyülés, kritika, komparatív analízis céljából:
