„Tetszik az órád, jó a szíja! De az ott hogy néz ki? Ilyen szíjjal soha nem venném meg.” Tegye fel a kezét, aki mondta vagy hallotta már a fenti szavakat! Az a helyzet, hogy igazad is van, meg nem is. Magyarázat és egy remek interjú következik.
„Az emberek azt hiszik, tudják, mi az élet, de a legtöbben tétlenül nézik, ahogy elsuhan mellettük…” – mondta Sean Connery a Hegylakó 2. című filmben, és biza sokan így viselik az órájukat is. Egész életen át, ugyanazt. Mit sem sejtve arról, hogy a szíj vagy a fémcsat, amivel a dobozból kivették, nem nőtt vele örökre össze.
Infobox
Amivel az órát a csuklódra rögzíted, az a szíj. Készülhet bőrből, kaucsukból, ezek ötvözetéből és (sajnos) silányabb minőségű bőr- és gumiutánzatból is. Ismert még a szilikon és más műanyagból készült megoldás – ez utóbbi nem a legigényesebb, bár kétségkívül praktikus. Véleményem szerint a tapintása rossz, kellemetlen hozzáérni, különösen, ha fogtál már igazán jó bőrt (kacsint, kacsint) vagy valódi kaucsukszíjat. Ég és föld. Végül készülhet a dolog fémből, ami lehet acél, titánium, platina és arany (fehér, sárga és vörös). Ez utóbbi, fémből gyártott megoldást nevezi a magyar szaknyelv csatnak, az angol karkötőnek, karperecnek (bracelet). Az angol kifejezés egyébként utal a karóra eredetére is. Az első karkötőórát állítólag 1868-ban készítette a Patek Philippe, egy magyar (!) grófnő részére.
Pedig amennyire fontos kiegészítőnk az óra, legalább annyira az a rajta feszítő szíj is. Sőt, az maga a divat! Az időmérőt egy madzag is a csuklódon tartaná, ám
a szíj harmóniát zeng az öltözékeddel, összecseng a stílusoddal,
vagy épp harsány megjelenésével felteszi a pontot arra a bizonyos „i”-re.
Villants csuklót, like a pro
Vagyis divat és stílus szempontjából a szíj meghatározóbb, mint maga az óra. Ismét egy angol kifejezéssel élve: a wrist presence, vagyis ahogy az óra meghatározza a csuklód kinézetét, olyan fontos, hogy érdemes rá némi időt szánnod.
Ezért is kell alaposan meggondolni, milyen szíjjal vagy csattal kínált órát vesz az ember − gondolhatnánk, hisz legtöbbünknek nem terem a víkendtelken se rolex-, se paneraifa.
Van persze néhány gyártó, aki olyan jó fej, hogy a milliós számla mellé belefér akár kettő szíj is a dobozba, egy fekete kaucsuk és egy barna bőr. Wow! Micsoda választék!
Nyilván tudják azért, mit csinálnak, hisz a kaucsuk jellemzően sporthoz, úszáshoz, olyan tevékenységhez való, ahol nem a megjelenés a legfőbb prioritás, illetve jó eséllyel nedves környezetbe kerül az órád (vízi sportok vagy simán csak izzadság).
A fekete vagy sötétbarna szíjak, illetve a fémcsatok ellenben klasszikus vagy sportosan elegáns megjelenést biztosítanak, és a legtöbb viselettel jól együtt is működnek.
A szíj maga az ember
De miért kellene beérned ennyivel? Miért kellene egynek lenned a tömegből? Miért volna kötelező ugyanazt hordanod, amit másik tízezer csuklón látsz? Miért akarnál egy tervezőasztalon meghatározott stílusminta rabszolgája lenni, ha lehetsz egyedi, ha lehetsz más, ha az lehetsz, aki vagy, és ezt már a csuklóddal is kimutathatod?
Nem véletlen, hogy az olyan hangos világsikert magukénak mondható márkák, mint a Richard Millé vagy a Hublot igenis merészelnek külön utakon járni, és egyedi szíjat adnak a csuklójára bárkinek, aki ki bír fizetni érte egy vagyont.
És ha azt mondanám, hogy
pár tízezer forintból ez neked is meglehet már ma?
Hogy új órát varázsolhatsz magadnak egy jobb vacsora árából? Ha azt mondanám, hogy akár a hét minden napjára más órát vehetsz fel, akkor is, ha most a csuklódon „csak” egy Seiko figyel?
És ha azt is mondanám, hogy a kézzel készített, egyedi bőrszíj gyakran akár jobb minőségű is lehet, mint a gyári? Hogy olyan egzotikus bőrökből válogathatsz, amiket utoljára csak az állatkertben láthattál? És ha még azt is hozzátenném, hogy ezért még csak nem is kell elutaznod valamilyen egzotikus országba, se a netet túrnod érte, mert hazánkban is van olyan mester, aki készít neked bármit, bármilyen órára? Hinnéd, hogy mindez lehetséges?
Vége már annak az időnek, amikor csak az őrült Panerai-tulajok kiváltsága volt egy-egy különleges kígyóbőr szíj, vagy kénytelen voltál százezreket adni érte, ma már ennek töredékéért
ott lehet a divat a csuklódon,
s bónuszként a gyári szíjat is kímélheted, ami hosszú távon megint csak százezreket spórolhat neked.
Hogy lásd, nem csak a levegőbe beszélek, megkerestem egy igazi művészt, egy kézművesmestert, akitől megkérdeztem mindazt, ami téged is érdekelhet a témával kapcsolatban. A továbbiakban beszélgetésünk legfontosabb momentumait olvashatod.
Az óraszíjkészítő válaszol
bFY: Miért épp szíjkészítéssel foglalkozol?
Gáll Tamás: Érdekes, de valójában az egész „csak” hozadéka/maradványa egy régebbi elhatározásnak. Formatervezőnek tanultam az egyetemen, ami közel sem váltotta be a hozzá fűzött reményeimet. Jött egy elhatározás, megpróbáltam a mérnökszakot is, ahol a kezdeti sikereken felbuzdulva kigondoltam, hogy a diplomamunkám egy automata karóra lesz. Így vetődött fel bennem, milyen jópofa lenne úgy tálalni majd az órát a védésen, hogy az általam készített szíj van rajta. Megtanultam varrni és bánni a bőrrel. A saját óra nem készült el (egyelőre), de szíjkészítésért való lelkesedésem, elhivatottságom megmaradt.
bFY: Mennyire nehéz mesterség ez?
G. T.: Az elején nagyon. Többen le is akartak beszélni róla, hisz kifejezetten erről szóló képzés nélkül láttam neki. Se szerszám, se tapasztalat nem volt. Nem tanultam ezt soha, de az évek során rájöttem, hogy pont ezért nem ismerem az iskolában tanított korlátokat, és ez előnyömre válik.
bFY: Mit érdemes tudni az egyes bőrtípusokról?
G. T.: Minden bőr más és más, másképp is kell velük bánni. A kígyóbőr olyan vékony és törékeny, hogy hordozó nélkül szinte használhatatlan. A rája olyan kemény, hogy alig lehet vágni. A gyík és a hal merev és vastag, nehezebb a dolgom velük, viszont jobban bírják a mindennapos terhelést a csuklón.
bFY: Mi az, hogy hordozó?
G. T.: Szinte minden nálam készült szíj alapja a marhabőr, amit aztán befedek a kiválasztott egzotikus bőrrel. Azért kell a hordozó, hogy a szíj tartósabb, kényelmesebb, kezelhetőbb legyen, de a legtöbb különleges bőrből másképp nem is lehetne használható szíjat készíteni. Elszakadna, eltörne. Kivéve, ha megfelelő aligátor-, krokodil- vagy mondjuk kengurubőrt talál az ember, abból lehet szíj hordozó nélkül is.
bFY: Mitől jobb egy egzotikus kígyó-, mint egy hagyományos marhabőr? Jobb-e egyáltalán?
G. T.: Nem feltétlenül jobb, de mindenképp különlegesebb, vonzza a tekintetet. Ha egy régi, klasszikus vagy épp egy kisebb méretű vagy olcsóbb órád van, de azt kék kígyón mutatod meg a világnak, nincs az az ember, aki ne kérdezné meg, mi is az a csuklódon.
bFY: Mit kell tudni arról, hogyan ápoljuk, használjuk a bőrszíjakat? Hogyan érdemes hordani? Mennyire ellenálló izzadsággal, esővel, vízzel szemben?
G. T.: Ezek a szíjak általános bőrápoló szerekkel kezelhetők. A műhelyben minden szíj kap egy méhviasz réteget, így jobban bírja a strapát. De ha vizes lesz, akkor sincs gond, ahogy az ember keze is megszárad, úgy a szíj is kiszárad szépen.
bFY: Mi a teendő, ha elázik?
G. T.: Kiteszed a napra, és meg is van oldva.
bFY: Milyen munkafázisokon keresztül készül el egy egyedi óraszíj?
G. T.: Először is befut a rendelés a mérettel és az egyedi igényekkel együtt. A megrendelő dönt arról, hogy a szíj milyen bőrből, milyen színben, milyen varrással, milyen színű cérnával készüljön, legyen-e benne domborulat, azaz tömés a bőrrétegek között. De bármilyen egyéb egyedi kívánság is szóba jöhet. Mindezt tisztázva a szabással kezdem. Egy szíjhoz 3 szíjnyi anyagot használok fel. Ezt követi a megfelelő és kívánt forma kialakítása, feleslegek levágása, egy kis élcsiszolás, hogy az valóban egyenes legyen, majd különböző polírozó eszközökkel kifényesítem, és keményítem is az éleket. Ha ez tökéletes, jöhet a varrás vonalának megrajzolása, és a lyukasztás.
A legtöbb szíjkészítő ekkor beleteszi a varrást, és mehet a polcra, szép nagy árcédulával a hasán. Én viszont újra az éleket veszem kezelésbe. Direkt e célra kifejlesztett festékekkel dolgozom, amik bírják a nyúzást, és nem törnek meg. Ilyenből kap a szíj éle több védőréteget, ami növeli a tartósságot, s egyben a kinézetét is megkoronázza. Végül jöhet a varrás, szépen, fontolva haladva, mert itt lehet nagyon elrontani. Számomra mégis ez a legjobb rész, valamiért ez kapcsol ki és tölt fel a legjobban. A varrás után egy kis egyediesítés következik, lézerrel belesül a márkajel és a megrendelő neve, illetve bármi, amit esetleg külön kér, így a vevő garantáltan olyan szíjat kap, amilyen csak neki lesz.
bFY: Mennyi idő alatt készül el egy darab?
G. T.: Változó, átlagosan nagyjából 24 munkaóra.
bFY: Kiknek ajánlod a szíjaid?
G. T.: Bárkinek, mindenkinek! A rengeteg szín- és anyagvariációból bárki megtalálja a neki tetszőt és a neki valót. Mindenkinek jó szívvel ajánlom, aki ad az igényes és stílusos megjelenésre, és fontos neki, hogy értéket viseljen.
bFY: Külföldi megrendelőid is vannak?
G. T.: A világ minden tájáról érkeznek megrendelések. A világháló és a social media bárhová eljuttat. Az Instagramon és a Facebookon is megtalálható vagyok, illetve természetesen weboldalam is van. Készítettem már szíjakat a magyar megrendelők mellett kanadai, indonéz, svájci, német vagy akár szingapúri ügyfeleknek is. Szeretnek a postások.
