„Nem költök úgy, mint megtehetném” – a San Franciscóban élő standupos, Pete Ballmer beavatta az egyszeri halandót abba, amit sokan még csak elképzelni sem tudunk.

Pete egészen általános iskolás koráig úgy tudta, hogy a családja gazdag, de arról fogalma sem volt, hogy globálisan és történelmileg is mennyire gazdagnak számítanak. Tudta azt is, hogy apja valami nagyformátumú forma a Microsoftnál, és emlékszik arra is, amikor

egy pajtása megkérdezte tőle: hány fürdőszoba van a házukban.

Bizony, többnyire el sem tudjuk képzelni, hogy milyen lehet ezeknek a sikerembereknek az élete, különös tekintettel a gyerekeikre. A Microsoft egykori vezetőjének fia a Business Insidernek nyilatkozott gyermekkoráról. Többek között elmesélte, hogy nem kaptak drágább karácsonyi ajándékokat, mint a legtöbb felső középosztálybeli gyerek.

Egyik évben megkapta az új Gameboyt, a középiskolában szüleitől egy fekvenyomó padot és egy súlyzókészletet kért, semmi extra. Egy másik évben a szülei vásároltak egy pingpongasztalt, amit az alagsorban állítottak fel.

Peter arról is beszélt, hogy szülei utálták, amikor hülye – és teljesen fölösleges – dolgokat vásárolt össze. A pénzhez való hozzáállásuk nagy vonalakban az volt, hogy ha van valami olyasmi, amire tényleg szüksége van, gond nélkül meg tudják vásárolni. A hangsúly nyilvánvalóan a ténylegen van. Mindketten utálták az ostoba vagy szükségtelen vásárlásokat, ezért

az implicit szabály az volt, hogy: ne pazarolj; okosan döntsd el, mire költöd a pénzed.

Például negyedik osztályban Peter elkezdett lacrosse-ozni, és édesanyjától egy villantósabb lacrosse-botot kért. Anyukája erre azt mondta:, hogy ugyanazt a teljesítményt képes volna lehozni a régebbi botjával is.

Pete Ballmer büszke rá, hogy nem volt annyira elkényeztetve, amennyire lehetett volna. Nyári munkákat és gyakorlatokat vállalt, hogy spóroljon és megkapja általános iskolája heti 10 dolláros támogatását. Nyilvánvalóan nem volt rá szüksége erre a pénzre, és valószínűleg az esetek többségében el is felejtette átvenni édesanyjától.

„A középiskola az az időszak, amikor elkezdtem vágyni olyan dolgokra, amelyek drágábbak. Olvastam egy új telefonról, a Palm Pre-ről, és meg akartam venni. A szüleim megegyeztek abban, hogy ők állják az előfizetést, ha én fizetem a telefont. Caddyként dolgoztam a házunkhoz közeli golfpályán, és eleget spóroltam, hogy megvegyem. A 9. osztály utáni nyáron a barátaimmal kertépítő céget alapítottam. Vicces visszagondolni, hogy tulajdonképpen csak jómódú külvárosi gyerekek voltunk”

– mesélte Pete a Business Insidernek.

Az egyetem alatt sem gondolt arra, hogy ne legyen munkája, így termékmenedzser lett egy játékfejlesztő cégnél. Aztán amikor betöltötte a 25. életévét, pénzt örökölt a nagyapjától. Majd feldolgozta magát a Ford középvezetéséig, és az így megtakarított összeget a Microsoft részvényeibe fektette, ami elég jól sült el, hiszen végül több százezer dollárt ért.

Mikor először hallott arról, hogy apja mennyire elképesztően gazdag, már főiskolás volt. Az első reakciója az volt, hogy visszautasítja ezt az egészet, hiszen eléggé kényelmetlenül érezte magát a családja vagyonával kapcsolatban, és arra gondolt, hogy elég jól fizető állást kaphat műszaki területen, így nem lesz szüksége a pénzükre.

Később aztán nem utasította el a pénzt – utólag visszagondolva úgy van vele, ez nagyon buta döntés lett volna. Az egyetemen elkezdett standup-comedyvel is foglalkozni, amit akkor is folytatott, mikor már dolgozott. Körülbelül négy év termékmenedzseri munka után mondott fel, hogy teljes munkaidőben a komédiázással foglalkozhasson.

Azóta törzsvendég néhány Bay Area-i humorklubban, és részt vett pár fesztiválon is. Hetente körülbelül öt előadást tart az openmic-estjei mellett. Részben örökölt befektetései és a standupból származó bevételei között megtakarításai is meglehetősen stabilak, méghozzá épp az örökölt költési szokásai miatt.

Sosem vesz például első osztályú repülőjegyet, és ruhára is alig költ.

Barátnőjével egy kétágyas, egy fürdőszobás lakásban él, ami tökéletesen megfelel a céljaiknak. Bevallja, hogy talán gyakrabban rendel kaját az Uber Eatsről, mint valószínűleg kellene, de emellett sokat főz, és nagyjából minden nap eszik zabpelyhet is, mert imádja.

Egy 2015-ös Ford Focust vezet, amit a szülei vettek az öccsének, miután a középiskolában rommá törte apjuk 1998-as Lincolnját. Kínosan sok pénzt fizet a parkolóhelyéért, mert San Franciscóban kifejezetten kihívás az utcán parkolni. Emellett zsebből fizeti az egészségügyi ellátását, és talán legdrágább utazása a Burning Man fesztivál volt.

Sokat adományoz és havi rendszerességgel átnézi a hitelkártya-kivonatát. Utólag is átgondolja, hogy az adott hónapban megvásárolt holmik mind olyan cuccok-e, amit volt értelme megvennie. Máig kifejezetten rossz és szánalmas érzésnek tartja pénzt „tarhálni” a szüleitől, ezért sem a bátyja, sem ő soha nem kért jelentősebb összeget tőlük – igaz, nem is adtak volna.