Felháborító szmokingértelmezések és műtárgynak is beillő luxuskiegészítők.
Az 1893-ban alapított londoni Dunhill márka az angol elegancia zászlóshajója. Mindig érdemes megnézni a kampányait, kifogástalan szetteket rak össze minden évszakra. Most, az ünnepek előtti időszakban a brit tervezők legfőképp ahhoz adnak útmutatást Thurstan Redding fotóival, hogy mit vegyen fel valaki esti formális alkalmakra, ha a padlóra öltözné James Bondot.
Két szmokingot is hoztak: egy hagyományos reverű, egysoros gyapjút, és egy kétsoros bársony-szatén zakós megfejtést. Azok kedvéért, akik a szmokingot túltoltnak érzik, mutatnak egy fokkal lazább, letisztultabb értelmezést is:
A fekete szövetnadrágos, fehér inges, nyakkendős, fithez zakó helyett két cipzárkocsis, workwear-ihletettségű (de a hagyományos munkásstilónál jóval szofisztikáltabb) minimáldzsekit adtak Oli Lacey modellre.
Talán akaratlanul, de a néhai Playboy-mágnás Hugh Hefner stílusa előtt is tisztelegtek – a hibátlan szmokingos szettet bársony papucscipővel és – köntös helyett – egy tengerészkék, sálgalléros kardigánnal tették lazábbá:
Ettől könnyen lehet, hogy felrobban a szigorú divatítészek vérnyomásmérője, mi mindenesetre éljük a szettet. Ha te is követnéd a Dunhill példáját, és kardigánt húznál a zakódra, vastagabb darabot válassz, kellően szellős szabással – és a kötött felső mindenképp legyen hosszabb, mint a zakó.
Ahogy a Dunhillnél szokás, lábbelikkel és prémiumkiegészítőkkel is készültek: többek közt lakkbőr cipők, visszafogott sneakerek, elegáns bőrtáskák, pénztárcák és sálak is szerepelnek a gyűjtésben.