A kognitív képességek szintje mellett más tényezők is befolyásolják a gyerekvállalás időpontját.
A fejlett világban régóta utalkodó tendencia, hogy egyre későbbre csúszik a gyerekvállalás, és ezt általában a nők mint leginkább érintett szereplők döntésének tudják be. Egy norvég kutatás azonban azt mutatja, hogy a férfiak esetében az életkor, amikor apává válnak, összefügg az intelligenciaszinttel, ami részükről is meglévő tudatosságot feltételez.
Az oslói Ragnar Frisch Közgazdasági Kutatóközpont szakemberei azt találták, hogy a mérhető kognitív képességek terén a felső 20 százalékba tartozó férfiak 30 évesen vállalták az első gyermeküket, míg az alsó 20 százalékba tartozók átlagosan 27 évesen lettek apák. A jelenség természetesen rengeteg egyéni eset átlagaként rajzolódik ki, tehát nyilván nem azt jelenti, hogy minél okosabb egy adott férfi, annál később születik gyereke – remélhetőleg ezt nem kell magyaráznunk. (Legalábbis azoknak nem, akik későn vállaltak gyereket, haha.)
Na, de ha már elkezdték
Érdekes, hogy bár a jobb képességű férfiak később vágnak bele a gyerekprojektbe, így is messzebb jutnak vele, amennyiben szignifikánsan több utódot nemzenek: átlagosan kettőt, míg a kevésbé intelligensek csak 1,8-at – írja a Metro.co.uk.
A cikkben megszólaló Nicky Hudson orvosszociológus, aki évek óta kutatja a témát, azt mondja, nemcsak az IQ, hanem az iskolai pályafutás és a karrier is befolyásolja a gyerekvállalás időpontját.
– magyarázta a De Montfort Egyetem Reprodukciókutató Központját vezető professzor.
Ez egyébként ellentmond annak a gyakran idézett feltételezésnek, hogy a megélhetési költségek emelkedése miatt csúszik a gyerekvállalás későbbre. (Nem is szólva arról, hogy rezsiválság ide vagy oda, a nyugati világban most egyértelműen jóval magasabb az életszínvonal, mint 30-40 éve.)
A cikk megemlíti azt is, hogy
következmények nélkül nem lehet mind későbbre halasztani a gyerekvállalást,
mert a nők és a férfiak biológiai órája egy bizonyos életkor után egyrészt csökkenti a megtermékenyítés esélyét, másrészt növeli az utód hajlamát többféle, akár gyógyíthatatlan betegségre.
Erről a szempontról nemrég mi is írtunk: