Van annál sokkal jobb válasz, hogy mert a bizonyítványban csúnyán néz ki a rossz jegy. Az ország egyik legismertebb matektanára adja a tippet.
Március 14., a Pí-nap, egyúttal a matematika világnapja is, ez alkalomból kaptunk egy sajtóközleményt a Mateking.hu e-learning-platformtól. Mégpedig arról, hogy mit érdemes felelni az olyan dacos kérdésekre, mint minek nekem a logaritmus, meg a szinusz, meg a boxplot-diagram.
Ezekre a felvetésekre nem feltétlenül könnyű reagálni, mert legtöbbször a vacak módszerekkel operáló oktatás miatti, érthető frusztráció van mögöttük. Kétségkívül nem könnyű a tantárgy, sokan kínlódnak vele, és aki nem kap hozzá megfelelő segítséget, joggal érezheti úgy, hogy egyszerűbb lenne az élete, ha elengedhetné.
Nem úgy van az
Mosóczi András matematikatanár, a platform alapítója, A gondolkodás forradalma című könyv szerzője egy jó hasonlattal igyekszik támpontot nyújtani a tanácstalan szülőknek. Azt mondja, a matek tanításának egyik fő célja, hogy jobb problémamegoldókká tegyen bennünket, ami az életünk számos területén előnyös lehet.
„Két fő oka van annak, hogy matekot tanítanak nekünk az iskolában. Az egyik, hogy a matek kicsit olyan, mint amikor elmegyünk futni vagy egy konditeremben súlyokat emelgetni. Végül is semmi értelme futni, ha mehetünk busszal vagy autóval, a súlyokat meg föl lehet emelni egy géppel. Amiért ezt mégis csináljuk, az nem maga a tevékenység, hanem ami ennek hatására kialakul. (…) Ha megoldunk néhány másodfokú egyenletet az iskolában, akkor ezt nem azért tesszük, hogy kiderüljön, vajon mi lesz a megoldás. Ahogy az edzés hatására erősebbek, egészségesebbek, boldogabbak leszünk, a matek hatására – ha jól tanítják – okosabbak, jobb problémamegoldók, és összességében sikeresebbek”
– magyarázza Mosóczi.
Ez a képesség minden területen jól jön. Például ha száz, a saját szakmájában hasonlóan kiváló jogász közül négyen jól ismerik a matematikát, akkor ezek négyen előnyt szerezhetnek a többiekkel szemben, mert más szemszögből lesznek képesek megközelíteni a problémákat és átlátni az összefüggéseket.
„Bár a koszinusztételt valószínűleg egy tárgyaláson sem fogják használni, de azt a matematikai gondolkodásmódot, ami a koszinusztétel és a többi matematikai összefüggés tanulása során kialakul, már valószínűleg igen” – véli Mosóczi András.
A kudarcok sokszor szorongást okoznak, ami az önbizalom és az érdeklődés csökkenéséhez vezet, vagyis
a matekutálat egy védekező mechanizmus, hiszen mindig kell egy bűnbak.
A másik ok is, amiért matekot tanulunk, hogy ez a tudományok univerzális nyelve. Ahogy egy pilótának tudnia kell angolul egy orvosnak pedig legalább alapfokon latinul, a mérnököknek, közgazdászoknak, vegyészeknek és más tudományos területeken dolgozóknak ismerniük kell a matematikát. Ahogy a magyar nyelvet tanuljuk a humán-, a matek „nyelvét” a reálkommunikációhoz.
„Azt mondani, hogy csak a reálosok tanuljanak matekot, olyan lenne, mint azt mondani, hogy csak a humánosok tanuljanak magyar irodalmat. (…) Ha már fiatalon szétválasztjuk a diákokat humán-reál vonal mentén, azzal még a mainál is nagyobb szakadékot teremtünk és elvesszük a lehetőséget rengeteg diáktól, hogy később mégis valamilyen reálpályát válasszon magának, holott sokan még a középiskola elején sem tudják, milyen pályát válasszanak.”