A tavalyi több mint duplájával, 1,4 milliárd dollár osztalékkal kényezteti a Delta Airlines a dolgozóit, pedig a szakszervezet alig érdekli őket

Szerző: Zubor Tamás

Ez átlagosan több is mint egy egész havi fizetés: egész éves bérük tíz százalékáról van szó.

A Delta Airlines a légitársaságokat és repülőtereket értékelő weboldal, a Skytrax tavalyi listáján, World Airline Awardson a legjobb amerikaiként, a 20. helyen végzett az utasok online értékelései alapján. Több mint 1000 gépes flottájukat százezer olyan alkalmazott üzemelteti, akik nem középszintű vezetők, és a pompás kifizetésből pedig csak ők – tehát akik szinte egyáltalán nem számítanak elöljáróknak – részesülhettek.

A teljes, 1,4 milliárdos summa nem kevesebb mint 146 százalékkal haladja meg a 2022-es nyereség utáni 2023-as kifizetést – a a ’21-es 108 millió dollárral pedig röhejes lenne összehasonlítani is (a ’20-as profit meg nem volt, nyilván a covid miatt).

Ugyanakkor nem a legnagyobb osztalékról van szó: a 2019-es ennél is több volt 200 millió dollárral!

A Delta Airlines amúgy elsősorban nem „szakszervezeti vállalat”, a dolgozóinak csak mintegy ötöde tagja az érdekképviseletnek, ez leginkább 18 500 pilóta (a stewardokat és stewardesseket ugyan folyton próbálja beszervezni az országos légiutas-kísérő-szakszervezet, de rendre kudarcot vallanak).

A nyereségből való dolgozói részesedések egyébként a légitársaságoknál a sorozatos csődbejelentések és veszteséges évek, illetve az iparág konszolidációja után váltak gyakoribbá a 2000-es években. A szakszervezetek a csődeljárás során felajánlott engedményektől megszorongatva belementek ezekbe, hogy visszaszerezzék tagjaiknak a csődökben elvesztett pénznek legalább egy részét. A Delta Airlines a légitársaságok között pedig a legbőkezűbb osztalékkifizetőnek számít.

A menedzsmentek amúgy is jobban szeretik, ha a dolgozói juttatások nagyobb része inkább a nyereséghez kötődik, mert akkor nem szaladhatnak el a munkaerőköltségek azokban az években, mikor a vállalat pénzügyi nehézségekkel küzd.

Továbbá így akár tárgyalások nélkül is meghatározhatja a javadalmazás feltételeit. A szakszervezetek ezzel szemben persze általában azt szorgalmazzák, hogy a javadalmazás nagyobb része legyen az általános bérezés része, hogy a munkavállalókat ne érje kár az esetleges gazdasági visszaesés vagy rossz menedzsmentdöntések miatt.

Itt van még jó kis kontent