Talán nem indokolatlan itt a „rettenthetetlen” jelző használata.
A közösségi handabandázás korának egyik rákfenéje, hogy hajlamosak vagyunk mindenféle pimf dolgok apropóján elkaptatni súlyos kifejezéseket. Ha valaki kinyit egy kredencet, amiről gyerekkorában azt hitte, hogy beleköltözött a mumus, akkor ő „szembenézett a legnagyobb félelmével”, sőt egyenesen „legyőzte a démonait”.
Persze szép dolog, hogy az illető nem szaladt el és bújt a rökamié alá, akár méltathatjuk is ilyen szavakkal, elvégre ettől igazán nem lesz rosszabb hely a világ –
na, de mit mondjunk akkor Terry McCarty esetére?
McCartyra 6 éves korában égő petróleum ömlött, a teste 70 százalékán szenvedett harmadfokú égési sérüléseket. Túlélte, de két hónapig mesterséges kómában tartották, összesen 58 műtétet végeztek el rajta. Az arcát és a karját borító hegek miatt, mint sejthető, pokoli volt a gyerekkora, a többi gyerek Freddy Kruegernek csúfolta.
A történtek nemcsak az önbecsülésére voltak borzasztó hatással, érthető módon a tűztől is rettegett még nagykorúvá válása után is. Aztán úgy alakult, hogy a fóbiáját a lehető legadekvátabb módon győzte le: tűzoltó lett.
https://bronson.men/2022/09/12/a-new-york-i-tuzoltok-21-eve-halasak-steve-busceminek-a-batorsagaert/
– idézte a Daily Mail a férfit.
A tizenkét hetes kiképzés fizikai igénybevétele is kimerítő volt, de a lelki megpróbáltatás még nehezebbnek bizonyult. Egy nap meg kellett küzdenia az első igazi tűzzel. Sikeresen átverekedte magát a gyerekkori traumán:
A szó szerint rettenthetetlen fickó két évet szolgált tűzoltóként Washington államban, majd kilépett, és egy égési sérült gyermekeket támogató alapítványnál kezdett dolgozni.
„Engem megfosztott a gyermekkoromtól a tűz. Esélyt akarok adni ezeknek a kicsiknek, hogy megtapasztalhassák, valójában milyen gyereknek lenni, még ha csak rövid időre is”.