Van valami, ami legalább annyira példaképpé teszi Szoboszlait, mint a játéka. Örüljünk neki, hogy van egy focistánk, akiben ennyi mindent becsülhetünk.
A magyar fociszurkolók néhány hónapja olyan mámorban élnek, amilyet – életkoruktól függően – vagy sohasem tapasztaltak még, vagy annyira régen, hogy már nem is igen emlékeznek az érzésre: valaki a mieink közül ott van a szűk nemzetközi elitben. Van egy világklasszisunk.
Ez tényleg nem túlzás, Montevideótól Stockholmig nincs ma egyetemes futballműveltség úgy, hogy az ember ne tudná, ki az a Szoboszlai Dominik. Lényegében Détári Lajos óta nem volt ilyenre példa. A Liverpool játékosára tehát mindenképp büszkék lehetünk.
Amikor a művész úr a zongorát is cipeli
De mégis mi az, ami miatt olyan veszettül jó érzés belegondolni, hogy ez a szemtelenül fiatal és még szemtelenebbül jó kiállású srác a mi kutyánk kölyke? Megmondom. Le a kalappal a tehetsége előtt, hibátlan az önbizalma – de ami igazán lenyűgöző benne, az a munkamorálja.
Szoboszlai a nyár egyik legnagyobb fogásaként került Liverpoolba, felfoghatatlanul sok pénzt fizettek érte, mondjuk ki: ő volt az év sztárigazolása a világ egyik legnagyobb klubjánál. Senki sem szólná meg, ha nem ő futná a legtöbbet a csapatában.
Mégis ő futja. És nem csak a csapatában.
Még a válogatottszünet előtt tette közzé a Pro Football Focus nevű, sportanalitikával foglalkozó cég az adatot, miszerint az addig lejátszott hét PL-fordulóban a magyar játékos által végigzakatolt 83,6 kilométert senki más nem érte el a mezőnyben.
🚨 𝗡𝗘𝗪: Dominik Szoboszlai has covered a total distance of 83.6km so far this season, more than any other player in the Premier League
Not only is he better than most, he runs more than them too. Dom is a machine 💨👏 pic.twitter.com/uqSSVfLYwM
— Anfield Watch (@AnfieldWatch) October 6, 2023
Ez 11,94 kilométert jelent 90 percenként, miközben a nagy bajnokságok átlaga mind 10,4 kilométer alatt van, az angol élvonalé meg éppenséggel csak egy hajszállal haladja meg a 10-et. A különbség még úgy is nagy, ha tudjuk, hogy mindig a középpályásokra hárul a legnagyobb meló.
Nem ettől lesz nagy focista, de
Nem gondoljuk persze, hogy a mai futballban a futómennyiség a legfontosabb mutatók egyike lenne. Ismert, hogy a passzjáték fő evangelistája, Josep Guardiola a Manchester Citynél egyenesen leszoktatta a játékosait arról, hogy túl sokat rohangáljanak, és korábban, a Barcelonánál is igyekezett lebeszélni erről Seydou Keitát.
Ezzel együtt biztosak vagyunk benne, hogy Szoboszlai nem fölöslegesen fut két ember helyett a Liverpoolban. Amellett nemcsak sokat, de baromi gyorsan is: a 2020-21-es szezon óta az egész ligában csak kétszer mértek magasabb csúcssebességet a Wolverhampton elleni bajnokin kivágott 37,76 km/órás sprintjéénél.
🤯 Since 2020-21 Premier League season, only two players have recorded a quicker top sprint speed than Dom Szoboszlai against Wolves on Saturday (36.76km/h) (from Opta)
🏃♂️Szoboszlai has ran a total 57.7km this season, at least 7km more than any other #LFC player 🔴 pic.twitter.com/TTzFk3yqLo
— Lewis Steele (@LewisSteele_) September 19, 2023
Ez a két, egymás mellett különösen elképesztő statisztika – a megtett távolság és a gyorsaság – mutatja a számok nyelvén, hogy micsoda gépet vett a Liverpool. Egy olyan hozzáállású fickót, amilyen még a briteknél is ritka.
Ebből a szempontból pedig a legjobb helyen van. Bármennyit változott az utóbbi évtizedekben az angol foci, még mindig ez az a közeg, ahol a leginkább értékelik, ha valaki odateszi magát. Nem állítom, hogy pusztán szorgalommal bárkinek is pálya a Premier League, de karriereket lehet alapozni arra, ha valakin látszik, hogy vért iszik a meccsek előtt.
Nem véletlen, hogy a klub egyik legendája, a dicséreteket amúgy nem köpködő Jamie Carragher ezt mondta róla:
„Nemcsak a kreativitásáról vagy a lövéseiről van szó, hanem a tempójáról és az erejéről, ahogy befutja a területet és amilyen párharcokba belemegy. Még akkor is óriási hatást gyakorol a mérkőzésre, ha a labdával épp nem a legjobb játékát nyújtja. (…) Steven Gerrard óta nem volt ilyen kvalitású játékosunk, jogos a párhuzam”
– magyarázta az egykori nagyszerű védő a Liverpool Echónak, márpedig ő elég sokat játszott Gerrarddal, szóval tudja, mit beszél.
Az egyik nagy drukkeroldal, a Liverpool.com pedig így ír róla:
„A labdás és a labda nélküli állandó mozgása nagy előny a Liverpoolnak. Ez az egyik kulcsa annak, hogy még akkor is, amikor a vörösök tíz vagy kilenc emberre fogyatkoztak, képesek voltak meccsben maradni vagy akár nyerni – olyan, mintha vele egy plusz játékos lenne a a pályán.”
Na? Mondtuk, hogy jó érzés!