Még mindig vita van a technológiáról, egyesek zsákutcának tartják.
Szerencsére vannak még autógyártók, amelyek kitartanak amellett, hogy az akkumulátoros elektromos járműveknek alternatívája lehet a hidrogénhajtás abban a karbonsemleges korszakban, amelyet minél előbb elérni szeretnénk. A Toyota, a Honda, de a BMW is erősen hisz abban, hogy
a hidrogénüzemanyag-cellás autók békésen egymás mellett élhetnek a hagyományos értelemben vett elektromos járművekkel.
A Toyota a GR Yaris és a GR Corolla hot hatchek hidrogénüzemre módosított prototípusait már tesztelte versenyeken is.
Az év elején a vállalat összefogott hazai konkurensei közül a Hondával, a Suzukival és a Kawasakival, hogy közös erőfeszítéssel hidrogéntüzelésű belsőégésű motorokat dolgozzon ki. Az együttműködés a jövő héten hozza meg látványos gyümölcsét, amikor a 2023-as Japan Mobility Show-n bemutatják ennek az offroad-gépnek a makettjét:
Ez a HySE-X1 névre keresztelt terepjáró a 2024-es Dakar-ralin versenyez majd. Meghajtásáról egy feltöltött sornégyes motor gondoskodik, mindössze egyliteres lökettérfogattal. Ez a 16 szelepes, folyadékhűtéses motor egyelőre ismeretlen teljesítményt produkál majd egy körülbelül 1500 kilogramm tömegű járműben.
A HySE annyit tesz, mint Hydrogen Small Mobility & Engine, a versenygép pedig a belga Overdrive Racing által kifejlesztett alvázon alapul. Maga a hidrogénüzemanyag-tartály is számos változtatáson esett át az üzemanyag-ellátó rendszer elhelyezése érdekében, de egyvalami biztos: ez a versenygép 2024. január 5. és 19. között részt vesz a Mission 1000 elnevezésű kihívásban Szaúd-Arábiában. Ezt a versenyprogramot
az energiahatékony hajtásláncok népszerűsítésének és tesztelésének laboratóriumaként hirdetik,
legyen szó hidrogénről, elektromosról vagy bioüzemanyagról. Inkább az autók, kerékpárok és teherautók extrém tesztje lesz, mintsem telivér versengés, eleinte nyerteseket sem hirdetnek. A szervezők nem titkolt középtávú célja azonban az, hogy a Mission 1000 végül tényleges verseny legyen.
Hidrogéntüzelésű belsőégésű motorok egyébként már régóta léteznek. A legismertebb példa talán az E65-ös BMW Hydrogen 7, amelyet még a kétezres évek közepén építettek egy olyan V12-es motorral, amely hidrogénnel és benzinnel egyaránt működik.
Sorozatgyártásba azonban soha nem került, mindösszesen száz darab készült belőle, azokat pedig tesztelőcsapatok között osztották szét bolygószerte, hogy felhívják a figyelmet a technológiára.
Ez az autó az ezredforduló sokkal kevésbé ismert E38-as hidrogénhajtású prototípusát váltotta, amelyet szintén egy nagy V12-es hajtott. Ennyi úttörőség után a BMW az iX5 kísérleti prototípusaival próbálkozik amelyek már elhagyják a belsőégésű motort az üzemanyagcellás hidrogénüzem javára – ahogy az alábbi cikk főszereplője is: