És a Nap körül keringő Parker szonda egyre csak gyorsul.

Tehát a most detektált 635 266 kilométer per órás sebességrekord még nem is a vége ezzel a helyre kis napszondával:

Alapvetően azért küldjük a csillagunkhoz, hogy többet tudjunk felszínének változásairól, és ahhoz képest, hogy mit tud, meg milyen gyors, egyáltalán nem is drága, mindössze másfél milliárd dollárjába fájt a NASA-nak, ami efféle űreszközöknél tényleg nem a világvége. Nem mellesleg ez az első szonda, amit élő emberről nevezett el – sajnos azonban Eugene Parker asztrofizikus 2022 márciusában, 94 évesen meghalt.

A legfontosabb, amit meg akarunk tudni a szondától, vagy hát inkább általa, hogy

miért jóval forróbb a helyzet a Nap felszínétől távolodva, mint magán a felszínén. Itt nagyjából 6000 Celsius-fokot tudtunk bemérni, míg a napkorona akár egymillió fokos is lehet!

Erre egyelőre csak széttárjuk a kezünket, fogalmunk nincs róla, de hát ezért megy egyre közelebb a Parker. Következő körénél már csak hatmillió kilométerre lesz, és annyira megy majd közel, amennyire csak tud.

A teljes Nap-Föld távolság egyébként 150 millió kilométer, a szupergyors szonda pajzsai pedig 1400 Celsiusig és a Föld-körüli szondákhoz képest 500-szoros sugárzásig bírják a gyűrődést. A mostani rekordját egyébként még augusztusban érte el, ami a már 17. Nap-köre volt.

Ennek során elhaladt a Naprendszer második bolygója (mi ugye a harmadikon csücsülünk), a Vénusz körül, melynek gravitációja 586 ezer kilométer per óráról gyorsította föl a rekordot jelentő több mint 635 ezerig. Irányítói azt tervezik, hogy még nyolcszor megkerüli a csillagot, és a végén akár 700 ezres sebességet is elérhet majd.