Vagyis pardon, a tanuló algoritmusokban.

A címben lévő megállapítás az első alkalommal, a Bosch és a Richter Gedeon által megrendezett Innovátorok Napja konferencián hangzott el, mikor ismertették az első széles körű és reprezentatív felmérést a közkeletűen csak mesterséges intelligenciának nevezett tanuló algoritmusokról.

Azt, hogy mennyire messze vagyunk a tényleges mesterséges intelligenciától, erről szóló cikkeinkben nem győzzük hangsúlyozni, mivel azt gondoljuk, hogy az ettől a technológiától való félelemnek és az ezt tápláló riogatásnak része maga a kifejezés is. Sajnos erről nem esett szó az Innovátorok Napján, de a szervezők olvasván a felvetésünket, hátha jövőre programba veszik.

Merthogy a két, technológiai innovációban valóban élenjáró nagyvállalat az Innovátorok Napját nemhogy folytatja, hanem sima, úgymond átlagos konferenciából (előadások+kerekasztal-beszélgetések) néhány éves távlatban valóságos innovációs fesztivállá fejlesztené.

Az idei, első rendezvény programjában a legizgalmasabb annak a közvélemény-kutatásnak az ismertetése volt, melyből kiderült, hogy a magyarok alapvetően pozitívan állnak mind az innovációhoz, mind a tanuló algoritmusok fejlődéséhez.

A magyar lakosság innovációs kultúrája és nyitottsága a mesterséges intelligenciára című kutatást a Richter és a Bosch megbízásából az NRC ráadásul egészen frissen, múlt hónapban készítette el, ezer 18 és 65 év közötti magyar lakos válaszaiból. Az adatfelvétel módszere online-kérdőív volt, a minta pedig teljes körűen reprezentatív, vagyis leképezi Magyarország felnőtt, aktív lakosságát nem, korcsoport, végzettség, lakhelytípus és régiójellemzők szerint.

Az innovációról magáról közel kétharmadunk gondolkodik pozitívan, egész pontosan 63 százalék, és alig 2 százaléknyi, aki kétségbe vonja annak hasznosságát.

Az efféle fejlesztéseknek három fő feladata van szerintünk: a környezetszennyezés mérséklését 46 százalékban tartjuk kiemelt fontosságúnak, a mindennapi élet kényelmesebbé tételére 43 százalékban reccsenünk rá, a hatékonyabb energiafelhasználás pedig 42 százalékunknak fontos.

A megkérdezettek majdnem fele (48%-a) az mi alkalmazását jelenleg főleg a netes keresők és az önvezető járművek területén érzékelik, de 42 százaléknyian a navigációs eszközökben és a 39 százaléknyian a gyártásoptimalizálásban is látják a jelentőségét.

Az már kevésbé, 34 százalékosan nyilvánvaló számunkra, hogy ez a technológia eléggé jelen van már az orvoslásban és a gyógyszer-oltásfejlesztésben (27 százalék) is, pláne, hogy a biztonsági megoldásokban szintén (29 százalék), valamint az energiaellátás szabályozásában (21 százalék).

Mindennapos használat

A magyarok e technológiában való bizalmát mi sem mutatja jobban, minthogy

73 százalékos arány jött ki arra, hányan használnák, illetve használták is már információkeresésre. Még biztatóbb adat, hogy kétharmadunk a munkánk megkönnyítésére is behúznánk a tanuló algoritmusokat.

Ugyanennyien a betegségdiagnosztikába is szívesen bevonnák ezeket, ami az egészségügy kiemelten szenzitív volta miatt kiemelkedően jó arány; itt az orvosi diagnosztika pontosabbá tétele az egyik legfőbb várakozás.