Az állapota ellenére mindent megtett érte. Nem mindennapi történet Szíriából.
Döbbenetes, mire képesek olyan emberek is, akik egészen súlyos test-szellemi fogyatékosságokkal születnek. A Daily Mail ír egy szíriai Down-szindrómás férfiról, aki alaposan rácáfolt az állapotával kapcsolatos vélekedésekre.
Egész felnőtt életében dolgozott, és (egészséges) feleségével együtt felnevelte a fiát, aki most fogorvostan-hallgató.
A jellegzetes külső testi jegyeken kívül többnyire tanulási és esetenként beilleszkedési nehézségekkel is járó genetikai rendellenességgel élőkről általában azt gondolják, hogy az önálló életvitelre csak nagyon korlátozottan képesek. Ritkán van családjuk, aminek részben az az oka, hogy jellemzően rövidebb ideig élnek, mint az egészséges emberek.
A fogorvosnak tanuló Szader Issza az ENSZ partnereként működő Szíriai Társaság a Társadalmi Fejlődésért (Syrian Society for Social Development) nevű civil szervezet videójában beszél arról, édesapja hogyan támogatta őt. Bár a Down-szindrómásoknak bizonyos mozgások is jóval megterhelőbbek, Dzsad Issza évtizedekig fárasztó munkát végzett egy malomban, hogy pénzt gyűjtsön fia tanulmányaira.
Angolul (vagy arabul) tudóknak érdemes végignézni:
„Jó érzés, amikor először bemutat egy új embernek, és azt mondja: ‘A fiam orvos.’ Látszik a büszkeség és az öröm a szemében. Mintha azt mondaná: ‘Down-szindrómás vagyok, de felneveltem a fiamat, és mindent megtettem azért, hogy orvos lehessen belőle’. Én is büszke vagyok őrá”
– mondja a fiú.
Annyi szeretetet kapott, mint más
Szader megerősítette azt is, hogy egy olyan gyerek, aki egy Down-szindrómás személy körül nő fel, ugyanannyi szeretetet és gyengédséget kaphat, mint bárki más. Ő sem vágyott soha arra, hogy más apja legyen.
Itt van egy régebbi beszélgetés is vele: