Drukkoljunk nekik! Hátha nem minden forradalom falja fel a gyermekeit.
A beergeek-univerzumban a sörforradalom kezdetét egy kaliforniai főzdétől szokás számítani. Ez az Anchor Brewing, amelynek majd’ 180 évre tekint vissza a története.
Ilyen hosszú idő alatt több csapást túlélt, de mindig feltámadt hamvaiból – adott esetben szó szerint, mint 1906-ban, amikor a nagy San Franciscó-i földrengés utáni tűzvészben porrá égett az üzem. Sőt, leégett 1944-ben is, de az elvetemült üzemeltetők akkor is újjáépítették. Bár nem mindig ugyanott kezdte újra a termelést, a folyamatosság fennmaradt, leszámítva persze a szesztilalom időszakát.
A hatvanas évektől az amerikai sörpiac is belesüppedt a tömegtermelés szürkeségébe, és ez megint majdnem elhozta a gyár végét – ám ekkor feltűnt egy vállalkozó szellem, Fritz Maytag, aki elindította a lavinát.
Lefőzte az első nem egyen-lager típusú sörét, a még a kaliforniai aranyláz idején alapított főzde első, eredeti receptjét, az Anchor Steam Beert.
Nagyjából innentől datálható tehát a világszintű sörforradalom kezdete. Az első, 1971-ben palackozott verzió után négy évtizedes sikersztori következett, ez idő alatt vált origóvá sörös berkekben az Anchor Brewing Company. San Franciscó-i gyárának meglátogatása bakancslistás lett minden sörös arcnál.
Jött a nagy hal
Aztán 2017-ben jött a megdöbbentő hír: a cég akkorára nőtt, hogy megérte bekebeleznie egy nagyipari óriásnak. Ez még nem feltétlenül lett volna végzetes, láttunk már pozitív példákat is ilyen folyamatokra, ám a Sapporo új vezetése nem igazán érezte a gyár szellemét, nem hagyta meg a döntéshozatal önállóságát.
Leállították például az 1978 óta futó karácsonyi sörszériát, több mint negyven év után nem volt Anchor Christmas Ale. Hamarosan visszaestek az eladások, ami a multi száraz könyvelési adatok alapján működő döntéshozatalában azt jelentette, hogy a bezárás mellett döntöttek. A honlapon jelen pillanatban is az olvasható, hogy
„Kösz az elmúlt 127 évet, de mi befejeztük a működést.”
A kraftsör azonban nem adja meg magát ilyen könnyen. A még fiatalnak és kraftfőzdék között úttörőnek számító munkavállalói szakszervezet, úgy fest, beteljesíti hivatását. Összeállt minden melós, plusz közösségi finanszírozást hirdettek a felvásárlás költségeinek fedezésére, és bejelentették: közösen átvennék a főzde üzemeltetését.
Egyelőre jól alakulnak a dolgok
Szóval nem hagyják annyiban ezt a lelketlen döntést, felveszik a kesztyűt, és küzdenek a sörfőzdéjükért. A finanszírozási kampány a Go Fund Me oldalon a kitűzött 50 ezer dollárt két nap alatt túl is teljesítette, így a szükseges aktatologatási és jogi procedurák költségeit fedezni tudják. Segít több környékbeli főzde is: egy direkt erre a célra, limitált mennyiségben lefőzött sör, a Solidarity Ale nyeresegét utalják a szakszervezetnek.
A neheze persze csak most következik, hiszen a céget hidegvérű pénzemberek hitelezték, és az ilyen figurák szentimentalizmistól mentesen érvényesítik az érdekeiket. Szurkoljunk, hogy ne vesszen oda az örökség, ne tűnjön el a forradalom elindítója!