A légitársaságoknak nem csak az éghajlatváltozás okozta szélsőséges viharokra kell felkészülniük.
Az éghajlatváltozás nem csak további – és egyre sűrűsödő – időjárás vagy hőgutát kapó utas okozta késésekkel fenyeget, hanem úgy egyáltalán a légiközlekedés egészét is súlyosan megzavarhatja. Az Egyesült Államok Közlekedési Minisztériuma ma kezdte el vizsgálni, hogy a múlt héten a Las Vegasból Atlantába tartó járaton
miként rekedhettek az utasok négy órán át az aszfalton, 44 fokban légkondi nélkül.
A Delta Air Lines Las Vegasból Atlantába tartó 555-ös járatát végül törölték, de még véletlenül sem azelőtt, hogy több utas és a személyzet tagjai is orvosi ellátásra szorultak volna hőség okozta rosszullét miatt. A Reuters információi szerint a gépben a hőmérséklet meghaladta a 111 Fahrenheitet, azaz 44 Celsius-fokot – egy légiutas-kísérőt és egy utast kórházba is kellett szállítani.
Pete Buttigieg, az Egyesült Államok közlekedési minisztere szerint a jelenlegi szabályozás szerint ennek az incidensnek soha nem lett volna szabad megtörténnie. „Tudni akarom, hogyan lehetséges, hogy az utasok három számjegyű hőségben maradjanak ilyen sokáig egy repülőgép fedélzetén” – mondta Buttigieg csütörtökön a Reutersnek , „dühítőnek” és „megdöbbentőnek” nevezve az esetet.
Az előírások szerint ugyanis a kifutópályás késések során a légitársaságoknak kellemes kabinhőmérsékletet kell biztosítaniuk, és a belföldi járat háromórás csúszása után el kell kezdeniük a gépet olyan helyre átmozgatni, ahol az utasok kiszállhatnak.
„Még normál hőmérsékleten sem várható el az emberektől, hogy ennyi ideig kitartsanak egy kifutópályán rostokoló gépben. Vannak erre vonatkozó szabályaink, amelyeket aktívan betartatunk, és ezért most is ki fogjuk vizsgálni, mi történhetett”
mondta Buttigieg, hozzátéve, hogy természetesen vannak szabályok az utastér maximális hőmérsékletére is.
Persze a hőség nem csak az Egyesült Államok belföldi járatait sújtja. A Ryanair járata a spanyolországi Malagából Milánóba három órát késett, miközben a hőmérséklet 42 fok fölé emelkedett. Néhány utas azonnali orvosi ellátásra szorult még a kifutópályán, miután végre kiszabadult a kéretlen szaunázásból.
Mindezek után az utasoknak még tovább kellett várniuk, mielőtt a járat felszállt – összesen 10 órát késtek. Ha mindez nem volna elég, aznap az egész malagai repülőtér légkondicionálása nem működött, így az ottrekedt utasok nemigen találhattak megkönnyebbülést a gépről leszállva sem.
A föntiekhez hasonló esetek sajnos egyre csak gyakoribbak lesznek. A bolygó felmelegedése hevesebb turbulenciákhoz és a brutális viharok gyakoriságának növekedéséhez vezet, ami rosszabb esetben sérüléseket és katasztrófákat okoz,
jobb esetben csupán az égboltunk közlekedését irányító bonyolult személyzeti és repülőgép-forgalmi rendszereket kergeti az őrületbe.
A Time szerint azonban nem ezek az egyedüli problémák, amelyeket a melegebb időjárás okoz a repülésben. A magasabb hőmérséklet miatt a levegő sűrűsége alacsonyabb, ami csökkenti a motor teljesítményét, vagyis az adott fordulatszámon elért emelőerőt.
Ez nagy általánosságban azt jelenti, hogy kisebb felszállótömegek és hosszabb felszállási távolságok beállítására van szükség a megfelelő emelkedés eléréséhez, röviden: minél melegebb van, annál nehezebben szállnak fel a gépek. Ennek eredményeként a légitársaságoknak csökkenteniük kell a kilókat a repülőgépeken.
Július 17-én a Delta Air Lines több utasa is önként szállt le a Las Vegasból Atlantába tartó járatról, miután a hőség miatti súlyproblémák késéseket okoztak, és végül valószínűleg ők jártak a legjobban.
El tudod képzelni, milyen lehet, amikor felszállsz a gépre és miután elhelyezkedsz, kiderül, hogy túl nehezek vagytok a felszálláshoz, úgyhogy inkább leszállsz? Mondjuk annál biztos kellemesebb, mint egy bazi nagy, zárt, 44 fokos szivartubusban üldögélni a forró aszfalton négy órán át. Gyorsan ide is teszek egy sokkal közérzetkímélőbb esetet is a légiközlekedés világából: