Az OECD és a FAO közös tanulmánya a következő tíz év tendenciáit igyekszik feltérképezni.

A globális mezőgazdasági kilátásokról szóló, július 7-én publikált tanulmány szerint a következő évtized elejére a Föld északi féltekéjén elfogyasztott állati eredetű fehérje mintegy 41 százaléka baromfihús lesz. Ennek pedig az az elsődleges oka, hogy

a baromfitenyésztő és -feldolgozó szektor rendelkezik a legkisebb karbonlábnyommal,

miközben egyformán megfelel a humán egészségügyi és az állatjóléti szempontoknak is.

Az ENSZ élelmezési és mezőgazdasági szervezete, a FAO valamint a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) közös jelentése egyfajta globális prognózis, a 2023-tól 2032-ig tartó időszak várható mezőgazdasági tendenciáit vázolja fel. Többek között az is kiolvasható az előrejelzésekből, hogy az az általános élelmiszerpiaci tétel – sőt, alapvetés – egyre inkább megdőlni látszik, amely kimondja, hogy a jövedelmek növekedésével a húsfogyasztás mértéke is emelkedik.

Nyugat-Európa és Észak-Amerika országaiban – ezek ugye olyan régiók, ahol tartósan magasak és továbbra is emelkedek a jövedelmek – azonban

minden számítás szerint folyamatosan csökken az egy főre jutó éves húsfogyasztás.

Nem is kevéssel – az elemzők szerint 2032-ig akár 5-10 százalékkal is. Az is egy érdekes adat egyébként, hogy miközben az említett régiókban jelenleg a világ népességének egyhatoda él, a globális hústermelés kerek egyharmadát fogyasztja el minden egyes évben.

A korábbi OECD-statisztikák szerint, míg az elmúlt harmic évben a sertés- és marhahús fogyasztása leginkább stagnált, a csirkehúsé döbbenetes 70 százalékkal emelkedett bolygószerte.