Nem kellenek hozzá különleges alkalmak vagy kifejezett okok.
A Dose of Society egy közösségszponzorált, társadalmi témákkal foglalkozó videóplatform azon hangok számára, melyeket nem hallani eléggé. Olyasmi videókat készítenek a real people, real stories égisze alatt, amelyekben random megszólított emberek véleményét kérik ki különböző témákban, illetve előfordul, hogy egyenesen valamilyen tanácsot kérnek vagy egy emlék felidézését kérik tőlük.
A rövidre szabott, kifejezetten Tiktokra és Instára szánt kis színesekben így aztán
az utca mindenféle emberével beszélgetnek mindenféléről: szerelemről, szakításról, depresszióról, bizonytalanságról, fájdalomról, boldogságról, hűtlenségről, hitről, öregedésről, szenvedésről, barátságról.
Témák, amik – előbb vagy utóbb – kivétel nélkül mindenkit érintenek valamilyen formában, mégsem biztos, hogy eleget szerepelnek a figyelem középpontjában. Egyik legutóbbi videójukban annak az elképzelésnek eredtek a nyomába, miszerint a férfiak nem elég gyakran fejezik ki érzéseiket mások előtt.
Sokan hiszik, hogy a férfibarátok egymás között állandóan csak a sportról, az autókról és hasonlókról beszélnek, ám ez persze nem így van, tudjuk mind. Mégis remekül működik a tartalom, hiszen abban valóban van valami, hogy
sokunk – vélt elvárások, neveltetés, apai minta, társadalmi konvenciók vagy egyebek nyomán – hozzászokott, hogy kötőféken tartsa érzelmeit, akár a közvetlen környezete, belső köre és szerettei előtt is.
És ez nem is feltétlenül tudatos. A Dose of Society stábja most arra kérte az útjába akadó férfiakat, hogy osszák meg egy barátjukkal, mennyire szeretik őket, amire sokféle reakció született. Mint például ez az alábbi bromance, amit tényleg szívmelengető végignézni:
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A videóban a műsorvezető megkérdez egy fickót, hogy el szokta-e mondani férfi barátainak, mennyire szereti őket, mire ő hezitálás nélkül azt válaszolja: „Minden nap”. Ezután megkérik, hogy hívja fel az egyik barátját, és mondja el neki ugyanezt. Az alany örömmel engedelmeskedik és amikor barátja fölveszi, az mondja neki:
„Hé haver, hogy vagy? Tudod, csak fel akartalak hívni, hogy elmondjam: szeretlek, tesó. Büszke vagyok rád.”
A barátja pedig elérzékenyülve így válaszol: „Ó, mi a fene! Nagyon köszi, ez hihetetlenül kedves tőled.” Mire ő: „Megérdemled, tesó. Te vagy a minden.” A hívás azzal végződik, amikor a barát a vonal túlvégén azt mondja: „Jaj, fogd be haver, te vagy a minden! Nagyra értékelem, ember.”
A műsorvezető ezután megkérdezi tőle, hogy ki volt az, és a férfi elmagyarázza: „Ő Bartek, a barátom. Középiskolás kora óta ismerem, barátok vagyunk már vagy tíz éve.” Arra a kérdésre, hogy mit gondol, hogy esett ez most a barátjának, így válaszolt:
„Határozottan sokat jelentett neki, de nálunk ez alap. Mindig ezt tesszük.”
Ha esetleg akadna még néző, aki ezen a ponton nem olvadt el teljesen, a felvétel a férfi alábbi mondataival zárul: „Tudod, szerintem nagyon fontos, hogy néha egyszerűen csak úgy elmondjuk: büszke vagyok rád, szeretem, amit csinálsz, szeretlek téged, nagy segítség vagy az életemben. Ez egy nagyszerű dolog. Fontos, hogy megoszd ezeket a tesóiddal.”
Érdemes követni a példáját.