Ugye hogy nagyon itt lenne már az ideje?
Támogatott tartalmainkról itt olvashatsz transzparensen.
Minden lenkenénis panasz és szörnyű konfliktusokat vizionáló rettegés ellenére egész Magyarországon, és azon belül a fővárosban is egyre jobban lehet kerékpárral közlekedni. A forgalom többi szereplője sokkal elfogadóbb, odafigyelőbb, mint 15-20 éve, több a sárga csíkozás, szaporodnak a tárolók, szóval nehezen találni már kifogást arra, hogy miért nem hajlandó az ember tekerni. A kellékeket beszerezni sem ördögösség, de nem is mindig magától értetődő, hogy mire érdemes figyelni – ebben segíthet az alábbi gyűjtés.
#1 A bicikli maga
A legfontosabb kérdése, mikor elhatározod magad, hogy milyen biciklit vegyél. A négy legfontosabb típus közül az országútiban, vagyis a versenybicikliben csak akkor gondolkozz, ha tényleg csak országúton, kifejezetten efféle sportolásra akarod használni. Oké, ez eddig nem nagy megfejtés, valószínűleg magadtól is tudtad.
De az, hogy a másik végletet, a mountain bike-ot igenis érdemes lehet városba megvenni bizonyos körülmények együttállása esetén, az talán nem olyan egyértelmű. Az úthibák, meg a sokszor elkerülhetetlen padkázások egy gyengébb, mondjuk trekkinges vagy kifejezetten városi létre tervezett konstrukciót bőven ki tudnak csinálni idő előtt, pláne, ha a vezetési stílusod, hogy is mondjuk, kicsit bevállalósabb.
Ráadásul ha montit veszel, akkor nyugodtan használhatod erdőben, hegyen-völgyön is a gépet, nem lesz baja. A leggyakoribb érv a városi mountainbike-használat ellen, hogy a vastag kerekek miatt csak lassabban lehet vele haladni úttesten. Igen ám, de
a vastag kerekeket könnyedén ki lehet iktatni egy egyszerű gumicserével: tegyél rá kevés recéset, és ugyanolyan gyorsan hasítasz majd a városban is, mint egy dedikáltan városival.
Sőt, mivel a montik jellemzően könnyebbek, mint a városiak, egy simább gumival még hasítósabbak is, mint a városi (meg trekking)gépek.
#2 Lámpa
Azt talán már a legvakmerőbb Jackass-fanatikusoknak sem kell elmagyarázni, hogy a biciklis közlekedés túléléséhez bizony szükség van lámpára, függetlenül a magyar utakon tomboló közlekedési moráltól – amely egyébként, saját tapasztalatból mondjuk, Budapesten nem is annyira vészes: ha tiszteletben tartod a tényt, hogy az autó nagyobb és keményebb, mint te a biciklivel, aránylag biztonságosan közlekedhetsz.
Mármint persze, ha van lámpád. Ha túllépnél az ezerforintos szilikonpántos alaplámpán, manapság
egészen fejlett modelleket találsz, amik amellett, hogy kimaxolják a biztonságod, eszetlen flexelést tesznek lehetővé a városban jaszkarizva, ahogy például a Knight Rider Kitjét idézve mozgó jelzőfények mutatják, merre jársz épp
– tehát arra is jó, hogy ha konvojban haladtok a haverokkal, de te még épp átcsúsztál egy zöldön, könnyen megtaláljanak.
Ami pedig biztonságot illeti, van már konkrét féklámpa is biciklikre, ami pedig az univerzalitást, a jobb darabokat a motorodon is használhatod, a hightech-arcoknak pedig kellően passzentos lehet, mondjuk, egy kerékpárkomputerrel és egy 6 dallamos kürttel kombózott, valóságos fényszóró-konstrukció.
#3 Nyereg
Akár új, akár használt a bicikli, ülés nyilván van rajta, és az ilyesmi nehezen használódik el, szóval aligha kell vele törődni, igaz? Nos, nem egészen. Nem is egyszerűen arra gondolunk, hogy mennyire kényelmes, bár amint hosszabb távokra merészkedik az ember, ez is gyorsan szemponttá válik, ha másnap hosszas unszolásra sem akaródzik helyet foglalni. Van azonban egy fontosabb, érzékeny férfi-egészségügyi aspektusa is a dolognak.
Ha egy nem megfelelő nyergen ülsz, az nyomást gyakorol a végbél és a herezacskó közötti, perineum nevű területre, amelyben rengeteg ideg és ér fut – ennek pedig hosszú távon, rossz esetben akár merevedési zavar lehet a vége. Ezért kell olyan ülést használni, amely középen vagy mélyített, vagy egyenesen lyukas, hogy a testsúly a farpofákra nehezedjen.
#4 Komputer
Hol vannak már a kilométerórának nevezett bézik biciklis kijelzők, manapság már egy valamirevaló pro kerékpáros komputerrel van felszerelve, melyek közül a legnagyobb tudásúak minimum vetekszenek egy okostelefon szkilljeivel. Ezek már az obligát sebesség- és távolságmérés mellett realtime követik, hogy merre vagy épp, akár több száz útvonalat menthetsz rájuk, bárkitől fogadhatsz is újakat, és nyilván minden szükséges és hasznos módon össze tudod őket kötni a telóddal.
És persze manapság azok a bizonyos obligát sebesség- és távolságmérők is pöttyet fejlettebbek, sokkal jobban néznek ki a nagy, színes kijelzőkkel, és már a párezres modelleknek is legalább tucatnyi funkciójuk van.
#5 Lakat, lánc
A legjobb lopásgátló a rosszul kinéző bringa – tartja a mondás, és van benne igazság, de megoldásnak ezt még nem neveznénk: valamilyen eszközre akkor is szükség van, ha nem féltjük nagyon a járművet. Az olcsó, vékony, hajlékony termékektől óvakodjunk, ezek többnyire könnyen átvághatók – tökéletes védelem nincs, de legalább dolgozzon meg a tolvaj a kenyeréért!
Az U-lakatok általában jók, hátrányuk viszont, hogy merevségük révén szűkítik a kikötésre alkalmas tereptárgyak körét. Ebből a szempontból inkább egy vastagabb edzettacél-láncot javasolt,
amelyen van valamilyen védőborítás, hogy ne verje le a festéket a vázról – és hozzá persze egy minőségi lakat. Ígéretesek a mozgásérzékelős, riasztós szerkezetek is.
#6 Táska
Sokan azért nem határozzák el magukat, és teszik le a kocsit, vagy offolják a BKV-t a városban, mert nem akarnak csatakosra izzadva megérkezni az irodába, ami egy bizonyos átlagsebesség és távolság felett tényleg probléma tud lenni. Szerencsére egyre több munkahelyen van már zuhanyzó pont a bicikliseknek, de az időveszteséget, illetve a késést kompenzálandó az időmatek simán kijöhet úgy, hogy pont annyival előbb kell elindulni a tisztálkodás miatt, amennyit nyersz azzal, hogy nem ülsz a dugóban vagy várod a buszt.
A legnagyobb izzadási felületet viszont elég hatékonyan lehet kiküszöbölni azzal, ha nem hátizsákot hordasz, hanem a terheket okosan elosztva ráteszed a cájgra.
A legelterjedtebbek ilyen táskák a hátsó kerék mellé érő, kétrészes konstrukciók; ezek nem mellesleg azért is jó választások, mert nemcsak a városi közlekedéshez, hanem biciklitúrákra is kiválóan használhatók, és akár simán váll- vagy kézitáskaként is használhatók.
Ha kevesebb a cuccod, elég lehet egy vázra tehető, laposabb darab; ezekből is vannak különböző méretűek, de ha ránk hallgatsz, vedd meg a legnagyobbat, abból baj nem lehet, még mindig jobb néha lötyögősen megtölteni, mintha nem férne bele minden, amikor meg sok a cuccod.
#7 Tartó
Akinek van garázsa, sufnija, pajtája, azt ez vélhetően kevésbé hozza lázba, lakásban azonban életbevágó kérdés, hogy van-e elég hely a tárolásra. Ha ránézésre nincs, akkor is segíthet valamilyen agyafúrt eszköz, nagy belmagasságú lakásban például a mennyezetre szerelhető, egy-egy mozdulattal emelhető és süllyeszthető kerékpárlift.
Fali konzol meglepően sokféle létezik, közülük talán az a legpraktikusabb, amelyre függőleges helyzetben helyezhető fel a bringa. Társasházi teremgarázsban jól jöhet továbbá egy olyan állvány, amely rögzíthető a padlóhoz, így a csupasz beállóhelyen is lesz mihez láncolni a gépet.
#8 Szerszámok
Mindannyian ismerünk megátalkodott resteket, akik egy gumicserére sem hajlandók önerőből, inkább eltolják a szamarat a legközelebbi szervizig, de azért ez tényleg luxus, meg nem is mindig kivitelezhető.
Kell egy rendes bringajavító-készlet, sőt mi azt mondjuk, inkább kettő: otthonra egy teljes körű, tokkal-vonóval-kulcsszettel, elvitelre meg egy kisebb, hogy ne kelljen külön utánfutó a szerszámoknak.
Utóbbiból létezik extrakompakt, svájcibicska-szerű megoldás, bár az ilyennel értelemszerűen meg kell kötni egy-két kompromisszumot.
Ami viszont egészen új élménnyé varázsolja a házi bicikliszerelést, az az összecsukható szerelőállvány. Többé nem dől rá a járgány sem a kezünkre, sem a tipegő kétévesre, nem muszáj a feje tetejére állítani, hogy megforgassuk a pedálját, egyszerűen csak feldobjuk az állványra, és mindenhez biztonságosan hozzáférünk. A lánchoz is, amihez pedig erősen ajánlunk egy speckó lánctisztítót, különben a rátapadt szennyeződések előbb-utóbb felzabálják a fogaskerekeket.
