Júliustól újabb adó terheli a kamatot. Mutatjuk, mit érdemes kezdeni a pénzeddel.
Szombattól új világ jön a befektetések terén: a kormány május végén úgy rendelkezett, hogy szociális hozzájárulási adóval sújtja a kamatjövedelmeket. A július 1. előtt megszerzett értékpapírok kamatára még nem vonatkozik az elvonás, és utána akad egy-két általános kivétel is, így az ingatlanalapok befektetési jegye, az állampapírok utáni, valamint a tartós befektetési számla (tbsz) kamata.
Mivel az államkötvények éppen ritka jó hozamot ígérnek, könnyen tűnhet úgy, hogy nem is nagyon érdemes másban gondolkodni, ha az embernek van elhelyezni való pénze, és nem kapott időben észbe (egyébként nagyjából ez is lehetett az intézkedés célja). Van-e még olyan lehetőség, amely rácáfol erre a vélekedésre? Rendszeres gazdasági szakértőnket, Tasi Csaba pénzszerészt kérdeztük.
Mit is tud az állampapír?
“A 8 éves Prémium Magyar Állampapír kamata most 15,5 százalék, ez a tavalyi infláció plusz 1 százalékból áll össze. Mivel várhatóan az idén se lesz lassabb a pénzromlás üteme, lehet rá számítani, hogy jövőre is 16 százalék körül alakul majd a kamat. Ezzel versenyez a 3 éves futamidejű Bónusz Magyar Állampapír, ennek a negyedéves hozama viszont most csökkenőben van” – kezdte kérdésünkre Tasi Csaba.
Megjegyezte, az új lakosságiállamkötvény-kibocsátások dokumentációjába érdekes módon nem írták bele, hogy korábban is vissza lehet váltani, ha valakinek mégis szüksége van a pénzére. “A gyakorlat azonban az, hogy aki ki akar szállni, annak 1 százalék körüli költséggel visszaváltják, indokolatlannak tűnik tehát az aggodalom ezzel kapcsolatban. Ha az ÁKK ezt megtagadná, azzal feltehetően nagyban csökkentené a bizalmat, ami biztosan nem cél.”
De lássuk, mi jöhet még szóba! Ha július 1. után kamatadó- és szochóköteles befektetést választunk, annak 21 százalékos hozamot kellene elérnie 3 év alatt ahhoz, hogy a PMÁP-nál jobban fizessen. “Ilyen azért elég kevés van, és akkor a biztonságról még nem beszéltünk – minél nagyobb hozamot ígér valami, értelemszerűen annál kockázatosabb.
A befektetési alapok természetesen képesek lehetnek nemhogy 21, hanem akár 40 százalékos hozam elérésére is, csakhogy ezek ennek érdekében kockázatosabb stratégiát követnek, és nem garantálnak gyakorlatilag semmit”
– magyarázta Tasi Csaba.
Fontos tudni ugyanakkor, hogy az említett tartós befektetési számla alkalmazásával bizonyos idő elteltével se kamatadót, se szochót nem kell fizetni. Ha feltöri az ember, vagyis idő előtt kiveszi a pénzt, akkor az ugyan kamatadó-kötelessé válik, de a tbsz-nek még így is megvan az az előnye egy sima értékpapírszámlához képest, hogy a nettó nyereség alapján kell fizetni –
tehát ha a veszteségekkel és nyereségekkel, mondjuk, nullára jön ki az ember, akkor nincs kamatadó.
Az értékpapírszámla esetében viszont az éppen nyereségben lévő eszköz után mindenképp kell adózni, hiába van máson esetleg közben veszteségünk.
Ezzel szemben állampapírt éppen, hogy nem ajánlatos tbsz-számlára vásárolni, mert a szabályok szerint a feltörés miatti “büntetés” ez esetben felülírja az államkötvény kamatadómentességét, vagyis így kamatadó-kötelessé válik a befektetés.
Aztán ott van az egyedi részvény, amely minden körülmények között kamatadómentes, és ha valakinek van affinitása és idege hozzá, akkor kétségkívül szólnak mellette érvek. Az OTP például az utóbbi 2 hónapban bő 20 százalékkal drágult.
“Mivel az ukrajnai háború kitörésekor menekült a tőke a régióból, még mindig eléggé alulárazottak az itteni részvénypiacok, így a budapesti is. Tehát lehet számítani arra, hogy lesz még emelkedés belátható időn belül, ha nem történnek nagy kataklizmák”
– mondta szakértőnk.
Érdemes a külföldi részvényeket is figyelni, hiszen a techszektor papírjai nagyon mennek – ami persze magában rejti a túlértékeltség veszélyét –, a Facebook árfolyama például jóval több, mint 100 százalékkal ment fel fél év alatt, elég komoly recessziós félelmek közepette.
Mi a helyzet a devizákkal?
Aki forintban kapja a fizetését, annak logikus forintban tartani a befektetését, de bizonyos szint fölött célszerű diverzifikálni, vagyis euró- és/vagy dollárbefektetéssel készülni egy esetleges forintgyengülésre. “Ilyenkor úgynevezett nem hedge-elt befektetési alapot kell választani, ez azt jelenti, hogy nem állnak mögötte az esetleges árfolyamváltozás hatásait ellensúlyozni hivatott határidős ügyletek.”
Ingatlant venni nem tűnik időszerűnek, már önmagában azért sem, mert
a gazdasági helyzet mindig erősen befolyásolja a keresletet, és a jelzálog-hitelezés visszaesése egyértelműen jelzi a trendet.
De még ha nem is lesz áresés, az infláció mértéke körüli drágulás lényegében kizárható, amint arra a blogján Zsiday Viktor is rámutatott nemrég. (A bérleti díjak persze emelkednek, viszont cserébe a hitelkamatok, és így a törlesztőrészletek is.)
Az is igaz, hogy az ingatlan alapvetően hosszú távú befektetés, 1-3 év alatt egyébként is csak speciális körülmények között várható tőle értelmezhető profit. De mindebből azért inkább az szűrhető le, hogy érdemes elhalasztani a vételt: most az önerőt növelni valami jól fialó befektetéssel, és szerencsés esetben pár év múlva a mostanihoz hasonló áron venni lakást.