A BKK idei tanulmánya szerint a férfiak sokkal inkább ülnek autóba, minthogy tömegközlekedjenek.

A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) idén is felmérte, hogy mennyiben térnek el egymástól a két nem közlekedési szokásai. Kimmer Diána ügyfélélmény- és elemzési menedzser nemrég megjelent tanulmánya többek között azt mutatta ki, hogy a nők nagyobb arányban tömegközlekednek, mint a férfiak, akik az autózást részesítik előnyben.

A felmérésben 5248 embert kérdeztek meg utazási szokásaikról. Ügyeltek rá, hogy a legkevésbé változékony időjárású őszi időszakban gyűjtsenek adatokat, és arra is, hogy a mintába ne kerüljenek be olyan válaszadók, akik hivatásszerűen használnak autót.

Az utasszámok alapján a férfiak 46 százaléka autózik, 39 százaléka tömegközlekedik,

12 százalékuk gyalogosan, 3 százalékuk pedig kerékpárral közlekedik. A nők esetében viszont 48 százalék választja a tömegközlekedést és csak 33 százalékuk közlekedik autóval. Érdekes az is, hogy a férfiakhoz képest hat százalékkal többen gyalogolnak (18%), de csak egy százalékuk választ kerékpárt a helyváltoztatáshoz.

Ezek a különbségek még számottevőbbek a megtett kilométerek alapján vizsgálva. Ez alapján a férfiak 16 százalékkal többet utaznak személygépjárművel (64%) és ugyanennyivel kevesebbet tömegközlekednek (33%). A tanulmány azt is megállapította, hogy utazásszám alapján

a nők 57%-kal több utat tesznek meg gyermekgondozás céljából, vásárlási célból pedig majdnem kétszer annyit.

Megtett út alapján is nagyon hasonló különbségek észlelhetők a nemek között: a nők gyermekgondozás céljából 40, míg vásárlás céljából 41 százalékkal több utat tesznek meg, mint a férfiak. Ha csak az utazások átlagát nézzük, általánosságban elmondható, hogy a férfiak egy-egy út során szignifikánsan hosszabb távot tesznek meg: a férfiak átlagos úthossza 8,6 km, míg a nőké 7,1 km.

Kimmer Diána szerint a fönti eredmények a hagyományos nemi szerepekre is visszavezethetőek, és külön kiemelte azt is, hogy

a budapesti felmérés eredményei összhangban vannak az ismert nemzetközi eredményekkel.

Tehát, 2023 kellős közepén, amikor már bőszen temetjük a hagyományos értelemben vett autózást – a hagyományos nemi szerepekről meg már nem is beszélve – metropoliszunk közlekedésére mindkettő továbbra is ugyanúgy jellemző, ráadásul Budapest ezzel abszolút nincsen egyedül, mert ez megy másutt is.

Az efféle vizsgálatok egyébként azért fontosak a BKK számára, mert az adatok birtokában könnyebben lehet a különféle közlekedési módokat az azokat használók igényeire szabni. Kimmer Diána az idei eredmények alapján javaslatokat fogalmazott meg fővárosunk hosszú távú közlekedési stratégiájához, a Budapesti Mobilitási Tervhez.