Végre egy olyan hír, ami nem arról szól, hogy a mesterséges intelligencia, vagy inkább precízebb megfogalmazással: tanuló algoritmusok elpusztítják az emberiséget vagy elveszi a munkánkat.

Amerikai és kanadai tudósok tanítottak be egy mi-t arra, hogy sok ezer, ismert és egymástól eltérő összetételű gyógyszer közül válassza ki azt, amelyik jó lehet az legkegyetlenebb szuperbaktérium, Egészségügyi Világszervezet (WHO) által is komoly fenyegetésként pozicionált Acinetobacter baumannii (A. baumannii) ellen. A baci egyrészt potensen védekezik az ismert antibiotikumokkal szemben, de még az elvileg sterilizált kórházakban, meg orvosi műszereken is kihúzza.

A mesterséges intelligenciának másfél órára volt szüksége, hogy első körben 6680 vegyületből 240-re szűkítse le azon anyagok körét, melyek kicsinálhatják az A. baumanniit. Innentől jöttek a laborkísérletek, ezek után a kétszáznegyvenből már csak kilenc, majd a végén már csak egy ígéretes antibiotikum-jelölt maradt versenyben.

Ezt ráküldték az egeres tesztekre, melyek során

begyógyította az elfertőződött sebeket és megölte az ezeken tenyésző szuperbacikat is. Ráadásul tette mindezt úgy, hogy más baktériumokat megkímélt,

célzott működéssel kizárólag az A. baumanniit csinálta ki, a jó baktériumokra nem ment rá. (A hétköznapi antibiotikum-kezelések után azért javasolt a probiotikumok szedése, mert a legtöbb antibiotikum az összes baktériumot legyalulja, azokat is, melyek nagyon fontosak a szervezetnek.)

A projekt jelenleg itt tart, most jön a szer további csiszolása, aztán a klinikai tesztek. A széles körű alkalmazása azért még messze van, hacsak nem üt be valami komolyabb járvány, melyet a Acinetobacter baumannii okoz (ahogy az mRNS-vakcina fejlesztését is alaposan is felgyorsította a covid-járvány), nagyjából 2030-ban indulhat a lakossági alkalmazása.