Így csinált a Chelsea csodagyerekéből hajléktalant a felelőtlenség

Szerző: Lakinger Béla

Jacob Mellis tinédzserként heti 8000 fontot keresett a kékeknél. Aztán elkezdett inni.

Nem mindennapos, hogy valaki a Bajnokok Ligájában játssza az első meccsét egy csapatban, de ha nagy ígéretnek tartják, gyengébb ellenféllel szemben, lefújás előtti csereként előfordul. Így történt Jacob Mellisszel 2010 novemberében, a Chelsea utolsó előtti, a szlovák Zilina elleni csoportmérkőzésén. A 19 éves srác 2-1-nél, a 92. percben állt be, tán labdába sem ért, de ott volt a pályán.

Mellis abban az évben tért vissza Londonba a southamptoni kölcsönből, ősszel az első kerettel edzett, egyértelműnek tűnt, hogy sokszoros utánpótlás-válogatottként nagy jövő előtt áll. A BL-debütálást azonban nem követték újabb lehetőségek, 2011-ben pedig ismét kölcsönadták, ezúttal már a másodosztályba. A fiatal középpályás a Barnsleyban 15 meccsen két gólt szerzett, egy évre rá le is szerződtették.

Lassú lecsúszás

Innen még mindig lett volna visszaút akár az angol foci legmagasabb szintjére is, de másképp történt. Néhány viszonylag jó év után harmadik, majd negyedik vonalbeli klubok következtek, összesen több mint féltucat, a végén már egyre kevesebb meccsel. Mellis most 32 éves, egy térdsérülés miatt többé nem játszhat profiként, és

oda jutott, hogy nincs pénze, és nincs hol laknia.

Mint a Daily Mail cikkéből kiderül, a Chelsea-nél valaha heti 8000 fontot (mai árfolyamon kb. 3,5 millió forint) kereső játékos legtöbbször ismerősei kanapéján alszik, vagy szerencsés esetben a barátai hotelszobát fizetnek neki egy-egy éjszakára. Az utazás költségeinek fedezéséhez szintén segítségre szorul, mert nincs rendszeres jövedelme. Van családja is, de rájuk nem akar támaszkodni.

Semmi rejtélyes nincs abban, hogy miként került ebbe a helyzetbe: ő maga mondja el, hogy az alkoholproblémája az ok.

„Az ivás egész pályafutásom során gondot okozott. Amikor iszol, nem tudod kontrollálni, mit csinálsz. Volt, hogy részegen jelentem meg az edzésen. 19 éves lehettem akkor”

– emlékszik vissza.

Nem segített sem az, amikor a brazil válogatott David Luiz megérezte rajta a piaszagot, és figyelmeztette, hogy ne csinálja, sem az, amikor magát Ashley Cole-t jelölték ki a mentorának, hogy próbálja visszatartani a bulizástól. „Nem hazudhatok, ők mindent megpróbáltak. Én viszont arrogáns voltam, úgy éreztem, belefér, tudom kezelni a dolgot. Nem tudtam. Ha nem játszottam, vagy bármi más miatt frusztrált voltam, csak elmentem inni.”

Jön a rehab

Mindez valójában nem múlt idő, elismeri, hogy ha módja és pénze van rá, ma is iszik. A profi focisták szövetsége intézett neki egy klinikai leszoktató programot, a napokban vonul be, hogy megküzdjön a függőségével. Ha sikerül, szeretne fiatal focistákkal foglalkozni. De ehhez mindenekelőtt állandó lakásra lesz szüksége.

Itt van még jó kis kontent