Robotpilóta üzemmód, csőlátással súlyosbítva, egy kicsi dobozban – így élünk. De mit lehet ez ellen tenni?
– kérdezi az alábbi videóban Paul Rulkens, a maastrichti egyetemen tartott Tedx-előadásában. Meg is válaszolja, mi meg slágvortokban összefoglaljuk a legfontosabb gondolatait azoknak, akik a felvételt lusták végignézni (mit se törődve azzal, hogy az efféle videók eleve azok kedvéért készülnek, akik viszont lusták lennének végigolvasni egy cikket).
Rulkens, mint minden a profi előadók, vicces anekdotával kezd: Albert Einstein egyszer azért íratta meg az előző évi dolgozatot ismét fizikaszakos oxfordi hallgatóival, mert közben a válaszok megváltoztak. Mindez szerinte még inkább igaz a mai korra, a válaszok még gyorsabban változnak.
De ki ez a Rulkens? Ha jól értjük a hevenyészett önmeghatározását, afféle teljesítménymágus, avagy szuper-coach, aki ahhoz ért, miként kell az emberekből kihozni a képességeik alapján lehetséges maximumot. Meglehetősen jó ajánlólevele, hogy nagyon nagy cégek vezetőivel dolgozik együtt, melyek némelyike eleve kiemelkedően ambiciózus és ugyanannyira teherbíró szakembereket vesz csak fel, mint például a KPMG vagy a McKinsey.
Az emberek és a szervezetek többsége, ha falnak ütközik, ugyanazt csinálja tovább és csak 3 százalék hajlamos változtatni rajta, ők azok, akik képesek valódi innovációra. Ami azért van, mert az ember az élete 95 százalékát robotpilóta üzemmódban tölti, ettől csőlátása lesz, és nem tudja értékelni a saját teljesítményét.
Továbbá a gondolkodásunk kis dobozokba zárva működik,
nem tudunk kilépni a sztenderd modellekből. Amivel meg az a baj, hogy ha ugyanazt csinálod, mint mindenki, akkor ugyanarra az eredményre is fogsz jutni, nincs esélyed valódi újításra.
De hogyan lehet ebből kilépni? Például így: egyszer egy londoni taxicég bővülni szeretett volna, ám nem talált elég, a várost ismerő sofőrt, ezért olyan autókat is forgalomba állított, melyeket a várost nem ismerők vezettek, és rájuk írta: a vezető nem ismeri Londont, de az utas irányításával bárhova elviszi.
Rulkens szerint sokszor ennyire egyszerű ötletekkel is be lehet kerülni a valódi innovációra képes 3 százalékba – csak ki kell törni az adott iparág sztenderdjeiből.