Octavio Garcia chicagói születésű üzletember, aki mesés pályája csúcsán, 2015-ben távozott a szakmában elérhető legmagasabb posztról, hogy aztán megcsinálja a saját márkáját. Hét év telt el az önálló biznisz beindítása óta, és ő elégedett, Gorilla óráit viszik, mint a cukrot. Pedig nem is kockázatot vállalt, mikor a szakma egyik csúcsának tekinthető pozícióból, a svájci luxusóragyártó Audemars Piguet kreatívigazgatói székéből távozott.
A most 55 éves Octavio Garcia Chicagóban született és nőtt fel. Gyerekként a hetvenes-nyolcvanas években az amerikai popkultúra nagyban meghatározta pályáját, amit megalapozott a rajzolás iránti szenvedélye és az ebben mutatkozó tehetsége. Marvel- és DC-szuperhősök inspirálták, festett utcai graffitiket is, illetve nosztalgiával mesél azokról az időkről is, mikor édesapjával dolgoztak együtt amerikai izomautók (muscle cars) felturbózásán.
Aztán Octavio elvégezte a svájci Art Center College of Design iskolát, majd karrierjének első állomása 1999-ben az Omega óramárka volt. 2003-ban az Audemars Piguet-hez ment tovább, ahonnan kreatívigazgatói kinevezése után már nemigen volt hova följebb lépni, így nem maradt más, mint a saját céget megalapítása.
„Mindig saját cégről álmodtam. 48 éves vagyok. Vagy most, vagy soha”
– nyilatkozta 2016-ban.
Ez lett a Gorilla, melynek órái pár év alatt a legmagasabb polcra kerültek a szakmában, komoly globális bolthálózattal is gazdálkodnak, Mexikóban, Indonéziában, Japánban, Szingapúrban, Malajziában, az USA-ban és Bahreinben is van egységük.
A név, a Gorilla kissé szokatlan egy óramárkához, de a modelljeiket nézve, végül is megáll. Robosztusak, sugárzik belőlük az erő és a teljesítmény, és persze korlátozott példányszámban készülnek.
Ráadásul nem is túl drágák, és épp ez a cég egyik fő szkillje: „Ebben az árfekvésben minőségi termékek között nem túl széles a kínálat, nem sok érdekes projekt van” – indokol a cégvezető.
A tervezőknél használatos isnpiration boardon pedig mind a mai napig megjelennek a tervező gyerekkori szerelmei, az amerikai muscle car-ok. Gyakran merít ezekből ihletet.
„Számomra a művészet és az emberek boldoggá tétele a legfontosabb. Azt akarom, hogy minden terméknek, amit piacra dobunk, legyen valami különleges mondanivalója. Igen, tudom, olykor túlzottan romantikus vagyok”
– foglalja össze hitvallását.