Elmélete egyáltalán nem légből kapott, hanem kifejezetten elegáns, és ad absurdum működhet is.
A korábban a Connecticuti Egyetemen tanító Ronald Mallett fizikus gyerekkora rajta van az időutazáson, nyilván azért is lett fizikus, hogy egyszer majd megfejtse az emberiség egyik legnagyobb talányát (a földön kívüli élet mellett), hogy lehetséges-e az időben utazni.
A most 77 éves tudós pedig már négy éve,
2019-re eljutott odáig, hogy megépítse az elmélete szerint akár tényleg működő időgép prototípusát.
A szerkezet folyamatosan forgó fénysugarat állít elő, mely így képes lehet akkora gravitáció létrehozására, ami által mesterséges fekete lyuk alakulhat ki. Albert Einstein téridőelméletére hivatkozva azt mondja, hogy ha így megfordul a tér, az idő is vele fordul, és megnyílhat egy olyan „kapu”, melybe „beleugorva”, majd abból kikerülve egy másik időben találhatjuk magunkat.
Mallett hasonlata szerint úgy kell ezt elképzelni, mint amikor megkavarjuk a kávénkat, ami örvényt hoz létre a folyadékban. Mindez elég logikusan hangzik, pláne, hogy
manapság már a tudomány sem zárja ki kategorikusan az időutazás lehetőségét. Ott vannak például az elméletben már igazolt féreglyukak, melyek a téridő egymástól akár elképzelhetetlenül messze lévő pontjai között képeznek hidat,
és bár egy ilyet se detektáltunk még, de elméletben megalapozottan bizonyították, hogy léteznek.
Tavalyelőtt pedig az is kiderült, hogy nem föltétlen omlanak össze a létrejöttük után azonnal. Ugyanakkor a létrehozásukhoz és a stabilitásuk fenntartásához is irdatlan mennyiségű, úgynevezett taszító gravitációt kifejtő energiára vagy anyagra lenne szükség – annyira, hogy még ötletünk sem nagyon van, hogyan és honnan lehetne annyi megfelelő energiát/anyagot szerezni és koncentrálni, majd irányítottan használni.
Ronald Mallett elképzelése ennél valamivel azért reálisabb, pontosabban akár közelebb lehet a megvalósulása, mivel nem féregjárat létrehozásában gondolkodik, hanem mesterséges fekete lyukban. Ez olyan gravitációs mezőt hozhat létre ugyanis, ami időhurkot produkálhat.
Ha téged is annyira felcsigázott a téma, mint minket, itt találod a Guardian interjúját az időgép-építő tudóssal.