Az élen az igazi wonderwomannel. Ilyen lehet, mikor az istenek összeröffennek az Olümposzon.
Amikor megkérdeztem a szerkesztőimet, hogy ki lehet az alábbi képen látható hölgy, esetleg tudnak-e nevet kapcsolni az őt körbevevő urak valamelyikéhez, elfogyott a tudomány, pedig mindketten járatosak a sportok terén. Igaz, érdeklődésük leginkább a labdajátékokat célozza, ezek az illetők pedig nem focisták – leginkább vállalati bulin összeverődött menedzsereknek nézné őket az ember.
Pedig nem azok.
Egy kis segítség, hogy mégis kik: az urak között négy finn mellett van két svéd, meg egy olasz, illetve egy német is. A hölgy pedig francia, akit Sir Stirling Moss az egyik legjobbnak,
Niki Lauda pedig egyenesen Superwomannek nevezett.
Szóval, a felső sorban Ari Vatanen, Juha Kankkunen, Michéle Mouton, Hannu Mikkola, Björn Waldegård és Walter Röhrl, az alsóban pedig Timo Salonen, Miki Biasion, és Stig Blomqvist látható.
A Fekete Vulkán, vagyis Michéle Mouton már 14 évesen egy Citroën-Kacsával ralizott, hogy aztán előbb a Fiat, majd később az Audi pilótája legyen. Bár elkezdett jogot tanulni, de abban nem volt annyira ambiciózus, mint az aszfalton, murván vagy hóban veretve.
Mouton 1974 és 1986 között gurult a WRC futamain – összesen 50 versenyen indulva 160 szakaszgyőzelmet szerzett. Kilencszer állt dobogóra, továbbá négy raligyőzelmet gereblyézett össze. Az 1981-es San Remo-rali szerzett elsőségével (Fabrizia Pons olvasott neki) az első és máig egyetlen nő, aki ralivilágbajnoki futamot nyert.
Az 1982-es WRC-szezont három győzelemmel a második helyen zárta, nem sokkal lemaradva audis csapattársa, Walter Röhrl mögött, aki abban a szezonban „csak” a Rajd Polskit és a portugál ralit nyerte meg. Mouton 1975-ben indult a 24 órás Le Mans-on Christine Dacremont és Marianne Hoepfner társaságában, 1985-ben pedig győzött a kegyetlen amerikai hegyi felfutón, a Pikes Peaken.
A fotó többi szereplője sem gyönge kezdő. Most Walter Röhrlt és Ari Vatanent hagyjuk is, róluk azért a ralisport ismerői azért tudják, kik: a quattrós ember (1980-ben és 1982-ben nyert WRC-t) és a Repülő Finn (ő 1981-ben hozta a WRC-t). De itt van például az alsó sor bal szélén fapofával ücsörgő forma. Na, ő Timo Salonen. Aki ugyan egyszer lett ralivilágbajnok, 1985-ben, de azért tudott egyet s mást. Ebben a társaságban, ahová a kötélideg a belépő, a beceneve Löysä (Laza) volt.
A Peugeot 205 T16 Rallyt, amellyel ’85-ben győzött, például a legkiélezettebb gyorsaságikon is egy kézzel terelgette – ő tudja, miért. Amellett, hogy először hozott világbajnoki győzelmet a Peugeot-Talbot istállónak, tizenegy raligyőzelmet aratott. Ebből hetet a B-csoportban ért el, amivel a B-csoportos Arany Esztendők legeredményesebb sofőrje volt!
Ha komolyabban is érdekel a téma:
Itt pedig egy magyar raliautó-tervező: