Megrázó, hogy magukat érettnek gondoló, felelős férfiak még ma is ugyanazon ismérvek alapján keresnek élettársat, mint ami alapján Pali bácsi C.C. Catch-posztert választott a műhely falára ’87-ben. Terebélyes elmélkedés 5 alapvető tulajdonságról, amelyeket értékelni fontosabb most, mint valaha volt.
Elgondolkodtató, hogy az emberi faj megjelenése után évszázezredekkel még mindig a partnerszelekciónak azokat a kritériumait priorizáljuk, amelyeket az őseink. A ma vonzónak tartott külső jegyek többsége a vadon elemeinek legyőzésében és az utódnemzésben volt leginkább hasznos; az őscsajoknak emiatt lett rokonszenves az őssrácok széles válla, tesztoszteronállkapcsa és masszív szakálla, és ezért tartjuk mi a legszexibbnek a 0.7-es csípő-derék arányt a nőkben.
Engedjük hülyét csinálni magunkból, és roppantmód élvezzük
Amikor ezen paraméterek kultiválása a központi idegrendszerünkbe égett, az ember vélhetően még beszélni sem tudott, ezt érdemes észben tartani. Biztosan célszerű minden más szempontot alárendelni a vizuális attribútumoknak? Nők és férfiak folytatólagosan hagyják félrevezetni magukat az ősi ösztöneik által, és ismerve a közösségimédia-fogyasztás gusztustalan trendjeit, a helyzet innentől csak szarabb lesz. Már amennyiben nem teszünk ellene valamit tudatosan.
Várhatunk-e a szépségtől boldogságot?
Bár az emberi test valódi szépségét méltatni – művészeti és szexuális értelemben – fontos, de ennek a szűrője alapján döntést hozni az egész életedről? Erre feltenni a szeretetteljes szellemi élményeket, az örömkönnyeket, a bánatos önvallomásokat, az utódnemzést, az élet hányattatásait, az örök emlékezést, egy békés aggastyánkort? Az minimum felelőtlenség, de inkább rendkívüli ostobaság. A videójátékokban is csak az első pár órában lényeges a grafika, és
az akciófilmet sem viszi el a hátán a látványos vizuál, ha közben olyanok a dialógusok, mintha a szerzőjük épp csak ismerkedne az emberi nyelvvel.
Mielőtt pedig továbbmegyünk, hadd vessem közbe óvatosan, hogy ezt az alapot talán nem ismered, pedig kéne:
A kiinduló kérdés tehát, hogy lehetséges-e komoly társként tekinteni olyasvalakire, aki külsejében elbűvölő ugyan, de érdeklődése a csillogó tárgyakra, értelmi szintje pedig a 7 másodperces Tiktok-videókra korlátozódik, és ha talál egy pohár illatos folyadékot, vagy beleiszik, vagy magára spricceli. A csalfaság, a kérlelhetetlen arrogancia vagy épp a túlcsorduló agresszió is olyasmi, ami csinos mosollyal vagy hívogatóan formás farizommal kompenzálhatatlan.
Amíg elvárás, hogy szép a széppel járjon, addig gond van
A Moneyball című filmben hangzott el a mondat, hogy a ronda barátnő egy férfinél az önbizalomhiány jele. Ez viccesnek vicces, de egyben káros prekoncepció, mert azt feltételezi, hogy a nő értéke a fizikai vonzerejével korrelál.
Ez nem a szexizmusa miatt csacskaság, hanem mert téves és félrevezető. Engem megmosolyogtat a felszínesség, amikor valaki nem átallja azt mondani: egy előnytelen (vagy simán csak átlagos) külsejű barátnő egyfajta kompromisszum eredménye. Hogy az illető nem talált jobbat.
Szerintem meg
az a kompromisszum, amikor valaki képes naphosszat sületlenségeket hallgatni, egy toxikus személyiséget elviselni vagy csak simán lemondani az igazán értékes lelki közösségről csak azért, hogy elmondhassa: szép csaja van.
Nagy hiba minden máshoz képest a fizikai megjelenést priorizálni, és a másik összeférhetetlen jellemvonásait csupán szükségszerű kellemetlenségnek tekinteni. Nyilván dicséretes, ha egy nő sporttal tartja magát fitten, stílusos öltözködéssel pedig vonzón, de szépség mínusz intellektus egyenlő üres dekorativitás, amit tíz év múlva egy boltban kapható android is könnyedén lehoz. A szellemi energia tölti meg az esztétikát tartalommal, enélkül mind cserélhető fizikai kellékek vagyunk csupán.
Épp az a tiszteletreméltó, ha egy csinos mosolytól vagy impozáns mellmérettől a férfi nem hull térdre. Ennél a bűvölethez igenis több kelljen! Elnézést, ha néhol túl terebélyes leszek, de a téma megkívánja.
#1 Humor
Amióta az ember képes verbális kommunikációra, a humor a szellemi teljesítőképesség kiváló indikátora. A viccek színvonala árulkodik az illető szikrázó kreativitásáról, a megfigyelőképességéről és asszociációs készségéről, továbbá szemlélteti ismereteinek körét. Ez egyben az egyik legritkább tulajdonság is, mert talán a legnehezebben megszerezhető.
Ehhez tényleg jó könyveket kell olvasni, viruló, pezsgő értelmi közeg évtizedes hatása szükséges, valamint habkönnyű, szárnyaló gondolkodás. Azon nők többsége, akik magukat viccesnek gondolják, sajnos legfeljebb a barátnőit tudják megnevettetni egy borozós, pasikról trécselős péntek estén, de objektíve többnyire egyáltalán nem azok. Nézzünk ezzel szembe.
Ugyanígy,
ha egy partner nem érti a nívósabb poénokat, itthon mondjuk Bödőcsöt, Kőhalmit, meg Ceglédit, de a haveri társaság udvari bolondjának ordenáré, tanyasi alpáriságát hallva visítva köpi vissza a rozét, az mindig nagyon aggasztó.
Amikor egy nő bűbájos szellemességei sziporkázva bevilágítják a mindennapjaidat, amikor a kecses mosoly mögül váratlanul mókás gondolatok táncolnak elő; amikor képesek vagytok egymást napi szinten őszintén megnevettetni, akkor az emberi létminőségnek egy ritka és értékes dimenziójában tartózkodsz. Becsüld meg.
Addicionális szupererő: a kedves nevetés
Magáért beszél. Ha a fentieken túl a másik csilingelő, szeretetreméltó nevetésre is képes, az pótolhatatlan. Ezt sokszor csak akkor érti meg az ember, amikor ez a nevetés eltűnik az életéből.
#2 Intellektus
Ismerek olyan gyönyörű nőt, aki nem tudta, hogy a holdnak nincs saját fénye, egy másik az 1372-ben befejezett pizzai ferdetoronyról kérdezte meg, van-e benne lift. A tájékozottság és a józan ész összefügg a humorral, hiszen pallérozatlan elme igazán jó vicceket sem termelni, sem értelmezni nem képes.
Az intellektus továbbá nem azonos az IQ-val, erről már többször írtunk mi is. Az IQ-járól kevésbé tehet az ember, utólag nem annyira befolyásolható, de egy bizonyos határérték fölött nem is igen számít.
Nem szégyen egy nő által és érette jobb emberré válni
A tudományos körökben az IQ alatt mért érték elsősorban a konvergens feladatok megoldására vonatkozó információ, nem tájékoztat minket egy csomó más, ennél a mindennapokban fontosabb adottságról. Például a divergens szellemi képességekről, a kreativitásról sem – pláne nem a műveltségről.
Egy ember érdekes világlátása, szakmai tájékozottsága is lehet vonzó, sőt, már az is, ha általában érdeklődő természet. Számomra az is elengedhetetlen, hogy a művészetek élvezetéhez valamelyest legyen affinitása.
Nem sznobizmusból, hanem mert ez egy komplexebb értelmezési keretet jelez, színesebb asszociációs képességeket és összetettebb érzelmi világot. A műveltség fontos ezen túlmenően azért is, mert általa lehetsz képes igazán elismeréssel felnézni a társadra. Remek érzés, ha nap mint nap tanulhatsz valamit attól, aki melletted áll.
Addicionális szupererő: a szép beszéd
Ezt nem ragozom túl. A grammatikai, stilisztikai és akár logopédiai értelemben vett szép beszéd megunhatatlanul szexi.
#3 Képesség az asszertív kommunikációra
Mit sem ér a harmónia a napfényes időkben, ha két ember képtelen egymással értelmesen kommunikálni a zordabb napokon. Az asszertív ebben az összefüggésben arra vonatkozik, hogy vitahelyzetben kibírjátok, hogy sem ledominálni nem akarjátok egymást, sem alárendelni az álláspontotokat a másikénak.
Ehelyett a társad mondatainak értelmezésére, átérzésére és a megegyezésre törekszel. Így a végén nem érzed magad kényelmetlenül amiatt, hogy bántottál, amiatt meg pláne nem, hogy alulmaradtál. Például
ha ásítozik, amikor Steven Gerrard legszebb góljait mutatod neki vacsora közben a mobiltelefonodról, a jogos felháborodásodat azzal csillapíthatod, hogy mérlegeled az érvelését: nem érdekli a foci.
Legbelül úgyis tudod, hogy ez csak a mobiltelefon kijelzőjének mérete miatt van, és bölcsen kiteszed a képet a 65 hüvelykes tévére a nagyobb élvezeti értékért. A rossz hír, hogy az asszertív játékot egyedül nem lehet játszani. A jó, hogy tanulható:
Addicionális szupererő: a megnyugtatás képessége
Sorsfordító jelentőségű volt számomra egy évtizedekkel ezelőtti eset. Amikor hangos káromkodásba kezdtem (egy bagatell ügy miatt), egy érett, megfontolt, komoly nő a világ legmegnyugtatóbb hangján, erélyesen, mégis tisztelettudóan, komolyan, mégis játékosan kért, hogy nyugodjak meg. Mivel a lobbanékony természetűeknek a hűsítő szó olaj lehet a tűzre, ha a másik szavai képesek megnyugtatni, az a hozzám hasonló idegbajosoknak hosszú távon igazi kincs.
#4 Gondoskodó jellem
Hogy ne vonjanak vissza, szeretném világossá tenni, hogy nem az anyai kvalitásokra gondolok elsősorban, de természetesen gondolhatnék arra is. Ahogy egy férfi irányába teljesen jogos elvárás egy komoly kapcsolatban, hogy jövőbeli apaként felelősséget tanúsítson, úgy egy nőre is érvényes lehet ez az igény.
Megfordítva: az önzőség hiányára gondolok itt, egy egészséges altruizmusra, amire mindkét fél részéről szükség lesz egy közös élet viszontagságainak leküzdésében. Itt jegyeznék meg még valamit, amit sokan elfelejtenek.
Egy komoly társ nem csak az isztriai álomnyaralásokon társ. Valid kérdés, hogy ki áll majd melletted akkor, amikor vállvetve kell a bajok ellen vonulni.
Kívánom persze, hogy ne a feleséged legyen az egyetlen ember, akire számíthatsz a gondban, de azt is, hogy elsősorban rá akarj és tudj számítani. Vice versa.
#5 A hűség
A társadalom képmutatására jellemző, hogy míg a férfi hűtlenségét általában valamiféle kódolt aljasságból eredezteti, addig egy nőét gyakran olyan mentségekkel relativizálja, hogy biztos nem kapott meg valamit otthon.
Ennek alighanem köze lehet ahhoz a jelenséghez, amit amerikai pszichológusok a kilencvenes évek elején regisztráltak, hogy tudniillik az emberek hajlamosak a nőket általában pozitívabban megítélni, mint a férfiakat. Sőt, a nők körében a csoporton belüli pozitív részrehajlás – tehát más nők erényekkel felruházása a férfiakkal szemben – egyes mérések szerint akár 4,5-szer magasabb lehet.
Noha modern társadalmunk lazuló normái a hűség fogalmát lassan a felismerhetetlenségig eltorzítják, eredeti értelmében ez az érték igenis fontos feltétel. Ma már létezik az úgynevezett poliamória is, aminél nagyobb ellentmondást én elképzelni sem tudok, de persze mindenkinek joga van úgy átverni magát, ahogy csak szeretné. A morális aggodalmam inkább a másik fél átverésére irányul. Ezt és a nyitott kapcsolatot mint alternatívát tehát vegyük is ki ebből az értekezésből.
Nagyon óvatosan teszem ide a hipotézisemet arról, hogy az a barátnő, aki a fizikai vonzerődet leghangosabban dicsőíti, leginkább a férfiszépségért rajong, nem a tiédért. Szép férfiből pedig talál még sok másikat, ha nagyon keres. Bár a nők általánosságban véve kevésbé vannak kitéve olyan erős szexuális vágyakozásnak, mint mi (Roy F. Baumeister perdöntő írása erről itt), de természetesen ez alkati kérdés is.
Az egész világon
a válások közel 60%-ában játszik kritikus szerepet a hűtlenség,
több mint érthető tehát ezt a jellemvonást alaposan mérlegre tenni. A hűség és a bizalom viszonyának paradoxonát pedig mindenki ismeri; a harmóniához fel kell adnod a másikkal kapcsolatos kételyeket, de minél megingathatatlanabbul hiszel annak lojalitásában, annál nagyobb a fájdalom, amit egy csalódás okoz. Nincs az a varázslatos szempár, ami megéri a megcsalatás gyötrelmes és gyomorforgató érzésének kockázatát.