Nélkül kétségkívül elmaradottabb világban élnénk.

Neumann – azaz Von Neumann, a családja ugyanis nemesi rangot kapott I. Ferenc József császártól – 1903. december 28-án született Budapesten. Elsősorban arról híres, hogy ő teremtette meg a mai digitális számítástechnika elméleti alapjait, de a matematika, a kémia és a fizika terén is világrengető felfedezései voltak.

De miért kellett neki számítógép?

Neumann Jánost 1930-ban meghívták a Princeton Egyetemre vendégprofesszornak, attól fogva az Egyesült Államokban élt. Részt vett az amerikai nukleáris fegyverek fejlesztési programjában, és a kísérleti atomrobbantások során keletkező lökéshullámok tanulmányozása közben olyan bonyolult matematikai összefüggéseket fedezett fel, amelyek a klasszikus módszerekkel már nem voltak megoldhatók. Ekkor ragadta meg a fantáziáját egy olyan elektronikus készülék, amely alkalmas nagy sebességű számítások elvégzésére. A többi már történelem.

Bevallom, ahogy tanulmányoztam Neumann életét és eredményeit, rá kellett jönnöm, hogy az alig 54 évet megért tudós kutatásai megértéséhez is édeskevés az én szerény matematikai és fizikai tudásom. Csak a felszínt kapargatom, de már az is döbbent ámulattal tölt el, amit képes vagyok feldolgozni a munkásságából.

A tudós születésének kerek évfordulója alkalmából emlékévet tart a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, melynek a neumanni örökség minél szélesebb körű megismertetése a célja. A megemlékezéssorozat január 18-án, a Magyar Informatika Napján emlékkonferenciával kezdődött, február 8-án, Neumann halálának 66. évfordulóján pedig koszorúzással folytatódik a Bajcsy-Zsilinszky út 62. szám alatti szülőházánál. A programok között vannak kiállítások, előadások, MTA-konferencia és képzőművészeti pályázat. Bővebben itt.

Érdemes megjegyezni, hogy Neumann nem volt szakbarbár. A magyaron és a németen kívül kiválóan beszélt latinul, görögül, franciául, angolul és olaszul. A Princeton egyik tanára, aki Bizánc történelmének szakértője, mosolyogva ismerte el, hogy Neumann jobban ismerte a kutatási területét, mint ő maga, pedig a természettudományok avatott művelői között ritka, aki humán területen is a nagyok ligájában játszik.

Már akkor látta

Cikkünkhöz a címet magától Neumanntól kölcsönöztük: 1955-ben a Fortune magazinban jelent meg egy írása ugyanezzel a címmel. A nukleáris energia békés és háborús felhasználását, valamint az emberi tevékenység által okozott éghajlatváltozást taglalta. Zsenialitásának bizonyítéka, hogy ezek a kérdések most, majdnem nyolc évtized után is sorsformálók az emberiség fennmaradása szempontjából.

A XX. század vége és a XXI. század eleje új technológiákat hozott, amelyek megváltoztattak körülöttünk mindent, amit addig ismertünk. A legfontosabb ezek közül az internet és mindaz, ami kapcsolódik hozzá. Sem a sajtó, sem a kommunikáció, sem a tudásmegosztás nem úszta meg a változást, szemétre került a vonalas telefon, az írógép, és lassan a nyomtatott sajtó is. Egy 2023-as autó láttán a fejét vakarná már egy 1993-ban aktív szerelő is. Olcsó kis szerkezetekkel ingyen kommunikálhatunk a Föld túloldalával, letölthetjük és tárolhatjuk a világ legfontosabb könyveit.

Jobb így a világ?

Nem tisztem megítélni, de az biztos, hogy sokkal több lehetőség áll az emberiség rendelkezésére ahhoz, hogy jobbá tegye. Szabadon csinálhatunk magunknak poklot vagy paradicsomot. Hogy élünk-e ezzel a tudással, ami a rendelkezésünkre áll, az csak rajtunk múlik. Úszunk, vagy elsüllyedünk, mint a kő.

Ha még élne, megkérdeznénk tőle ezt is: