Egy közlekedési kihágás miatt vetik be a robotügyvédet.

A New York Post beszámolója szerint jövő hónapban lezajlik a városban az első olyan tárgyalás, amelynek lebonyolítását mesterséges intelligencia segíti majd. Az úttörő fejlesztésnek számító robotügyvéd egy közlekedési ügyet vállalt el: védence – vélelmezhetően – közlekedési kihágást követett el, és robotizált segítséggel szeretné megúszni a büntetést.

A világ legelső prókátor-prototípusát a Do Not Pay nevű startup-vállalat készítette. Okostelefonról fut majd:

valós időben hallgatja majd a bírósági tárgyalást, és egyfajta feltápolt súgógépként fejhallgatón keresztül mondja védencének, hogyan szólaljon fel ügyének érdekében.

A robot nem fog rögtön reagálni az elhangzottakra, csupán a tények teljes ismeretében és azok elemzése után állítja majd össze érvelését. Egészen pontosan egy gyorshajtási ügyben kell majd jogi segítséget nyújtania.

A Do Not Pay ceója, Joshua Browder azt ígérte, hogy amennyiben elveszítik a tárgyalást, a cég a vádlott minden költségét fedezi. A chatbot-fejlesztéssel indult vállalat vezetője nem osztotta meg pontosan hol és mikor zajlik majd a tárgyalás, egyelőre csak annyit tudni, hogy februárra tűzték ki a dátumot. Azt viszont elárulta Browder, hogy

az a céljuk, hogy az applikáció segítségével leválthassanak egyes ügyvédeket, így spórolva pénzt a vádlottak számára.

Nem Browder az egyetlen, aki robotokkal váltaná le a szellemi munkaerőt. Mostanában egyre elterjedtebbé vált a mesterséges intelligencia használata nemcsak a közigazgatásban és a vállalatoknál, de a magánemberek között is. Többen vesznek például igénybe mi vezérelte programokat, amelyek művészeti alkotásokat állítanak elő: képeket rajzolnak/festenek, zenét komponálnak, történeteket írnak.

Ezt sokan kifogásolják: nemcsak azzal van problémájuk, hogy ezzel a cégek kiskaput találnak, hogy ne kelljen művészeket (grafikusokat, illusztrátorokat, szövegírókat) fizetniük, de – szerintem jogosan – azzal érvelnek, mi marad a művészetből, ha kiveszik belőle az emberi tényezőt? Ráadásul ezek a programok meglévő, emberi műalkotásokat használnak fel (vagyis lényegében plagizálnak) az új tartalmak generálásához.

Kínában a tárgyalótermi másik oldalt is meghódította a mesterséges intelligencia: